Akut fájdalom ha térdízületeken járunk

Által | 2022. augusztus 27., szombat

Navigáció

  • Fájdalmak diagnózisa
  • Térdízületi gyulladás pótló fájdalom
  • Fájdalom a bokaízületekben futás közben
  • A fájdalom jellege fontos információval szolgál
  • Fájdalmak diagnózisa

    Az irodalomban ismertetett esetek benignusak. E periódusok azonosak az ulcusbetegség periódusaival. A visszatérő fájdalom azt jelenti, hogy néhány napos fájdalom után a beteg panaszai megszűnnek, majd újra ugyanolyan jelleggel és intenzitással visszatérnek. A fájdalmat jól jellemzi, hogy a beteg sokszor még a takaró érintését sem képes elviselni. Bizonyos esetekben az orvosnak a térd felett fellépő lábfájása arra utal, hogy gyógyszereket vagy más anyagokat fecskendezzen közvetlenül az ízületébe. Fájdalom — sajnos — csak az esetek kisebb részében — kevesebb, mint felében -jelenik meg és néha annyira nem jellegzetes, hogy kevéssé tűnik fel.

    Akut fájdalom ha térdízületeken járunk

    Térdhajlatfájdalom krónikus túlerőltetés miatt Ez az egyik leggyakoribb fajta fájdalom, amely egyszerűen abból adódik, ha a térdet túlterhelik. Erre legtöbbször olyan megerőltető mozgásformák használatakor kerülhet sor, amelyhez a test nincs hozzászokva. Ilyen például az egyszerre sokat lépcsőzés, az általában pl.

    A krónikus túlerőltetést általában pihentetéssel, gyulladáscsökkentő krémmel kezeljük, vagy néhány nap fájdalomcsillapító szedésének hatására elmúlik.

    Amennyiben nem, fennáll az esély ízületi gyulladásra. Hirdetés Térdhajlatfájdalom ízületi gyulladás miatt Túlzott megerőltetés vagy autoimmun betegség következtében ízületi gyulladás alakulhat ki, mely egyes esetekben térdhajlatban jelentkező fájdalom formájában jelentkezik és amelyet reumatológus kezel.

    Különböző gyulladáscsökkentő szerekkel kenőcs, tabletta vagy injekció formájában hatékonyan kezelhetők a panaszok. Általános betegség pl. Térdhajlatfájdalom porckopás miatt A térdben levő porc a kor előrehaladtával folyamatosan kopik.

    Ha a kopás elér egy bizonyos szintet, akkor a porc már nem biztosítja a párnázást a csontok között és fájdalom, valamint beszűkült mozgás lehet az eredmény. A porckopás kezelésére úgynevezett porcerősítő , porcpótló gyógyszer szedése vagy injekció beadása javasolt, nagyon komoly esetben térdprotézis beültetésére lehet szükség.

    Térdhajlatfájdalom belső térdsérülés porckorong- vagy hátsókeresztszalag-sérülés miatt A keresztszalag és porckorong sérülése gyakoriak sportolók körében, különösen a síelők és a küzdősportolók, labdajátékot gyakorlók esetében. A térdfájdalom helye attól függ, hogy a térd belső porckorongjainak és keresztszalagjainak melyike sérült. Komoly esetben, ha a keresztszalag elszakad, akár a lábra állás sem sikerülhet és erőteljes fájdalom jelentkezik a térdben. Enyhébb sérülés és erős lábizomzat esetén azonban előfordulhat, hogy csak térhajlatfájdalom jelentkezik.

    Ilyenkor fontos képalkotó vizsgálatokkal megállapítani, hogy a sérülés igényel-e műtétet. Ha nem, akkor is a legtöbb esetben szükség van gyógytornára, hogy ne alakuljon ki maradandó hiba a térdben vagy a járásmintában.

    Térdhajlatfájdalom lúdtalp miatt A lúdtalp gyakori jelenség, amely a talp haránt vagy hosszanti boltozatának süllyedését jelenti. A lúdtalpas láb az egész test ízületeinek helyzetét megváltoztathatja, különösen a bokát, a térdet és a csípőízületet. Emiatt kialakulhat fájdalom mindhárom ízületben, így a térdhajlat is megfájdulhat. Ennek megoldása elsősorban a lúdtalp kezelése, amelyet rövid távon lúdtalpbetéttel, hosszabb távon pedig lúdtalp gyógytornával lehet megoldani.

    Fontos, hogy a lúdtalpat kezeljék, mivel a rossz helyzetben mozgó ízületek hosszú távon sérülést vagy tartós fájdalmakat okozhatnak. Térdhajlatfájdalom izomhúzódás miatt Néhány esetben a comb hátsó izmai sérülnek, meghúzódnak nagyobb megterhelés vagy akár rossz mozdulat után.

    A klinikai tünetek ulcusnak vagy karciómának felelnek meg, a betegség azonban hidegrázással, lázzal, nagy leucocytosissal jár, gyorsult süllyedéssel. Főleg alkoholistákon gondolhatunk e betegségre, igen nagy, az említett tünetekkel járó gyomortáji fájdalom esetében.

    Egyébként leginkább műtéti szövődmény vagy sérülés halszálka, lenyelt éles tárgy következménye. Radiológiai vizsgálatkor a gyomorfal nagyfokú megvastagodását tükröző faágszerű kontrasztelágazódások láthatók, gasztroszkóppal vérző, eróziós, fibrinlepedékes gennyes nyálkahártya látszik, gyrusszerű redőkkel, pseudopolypusokkal. A diagnózist gyomorbiopszia biztosíthatja. Mindezekre legtöbbször alig van idő, mert a megbetegedés hasi katasztrófa képét ölti és a sebészi beavatkozás nem halasztható.

    Gázkeltő kórokozók gasztritisz emphysematosa képét idézik elő. A superaciditas, supersecretio, supermotilitas elkülönítése kialakult ulcustól, tehát a funkcionális állapot elkülönítése az organikus betegségtől biztosan csupán az utóbbi kizárásával lehetséges. Éles határ egyébként nem is mindig állapítható meg. A megfelelő klinikai tünetek és a direkt vagy indirekt röntgenjelek, kétes esetben az endoszkópos vizsgálat adatai általában lehetővé teszik az ulcus biztos diagnózisát. A hátsó fal fekélye, a cardia közelében levő gyomorfekély és általában a friss fekély — különösen vérzés után — nem mindig ismerhető fel röntgenvizsgálattal.

    Az indirekt tünetek között a spasztikus állapotra utaló jelek — behúzódások, csipkék, a spasztikus hornokóragyomor jelenségei — bizonyos esetekben perigasztritiszes, periduodenális összenövések folyományai is lehetnek, és a koleciszta friss vagy lezajlott gyulladásai után is kimutathatók, tehát nem mindig ulcus tünetei.

    Különösen nehéz radiológiailag a pericholecisztás adhaesiók miatt deformált duodenum megítélése és elkülönítése a heges nyombélfekélytől. A röntgendiagnózis elégtelensége esetében gasztroszkópos, duodenoszkópos vizsgálat tisztázhatja a helyzetet. A panaszok periodicitása, a testsúlycsökkenés, okkult vérzés kimutatása, a gyomorégésen és a superacid panaszokon kívül gyomortáji vagy innen kisugárzó fájdalom ulcus mellett szól.

    Megkísérelték értékesíteni a gyomorbetegségek diagnózisában és elkülönítésében a szérum gasztrintartalmának meghatározását is. Ulcus duodeniben szenvedő betegek felében hypergastrinaemiát lehet kimutatni.

    Ha a beteg étkezik, a szérum gasztrintartalma megnő és lassabban tér vissza a kiindulási értékre, mint egészséges emberen. Sajnos hypergastrinaemia a gyomorfekélyes betegek egy részének szérumában is kimutatható, bár kisebb mértékben, sőt atrophiás gasztritiszben, leginkább anaemia perniciosában is. A szérum növekedett gasztrintartalma tehát superacid nyombélfekélyben éppúgy kimutatható, mint az anacid perniciosában. Ugyancsak hypergastrinaemia keletkezik gyomorrezekció után is, amikor a savtermelés hiánya miatt a sav gasztrintermelést gátló hatása nem érvényesül.

    A legmagasabb gasztrinértékeket Zolinger-Ellisonszindrómában lehet kimutatni. Az autonóm gasztrintermelésre jellemző módon a szérum növekedett gasztrintartalma étkezéssel már nem fokozódik, de glukagonnal, kalciummal, szekretinnel fokozható. Mindezek alapján világos, hogy a gasztrin meghatározásának gyakorlati jelentősége ma még elsősorban a Zolhnger-Ellison-szindrómában van és ennek diagnózisán kívül a mindennapi klinikumban nem használható.

    Ugyancsak nem inzulint termelő, valamint inzulint termelő egyéb pancreastumorok is ismeretesek, így pl. Arra is van adat, hogy pl. A belgyógyászati kezelésre rezisztens fekélyek gyomorrezekció után is kiújulnak, ilyenkor jejunális fekély keletkezik. Csupán teljes gastrectomia segít, még inkább azonban a kimutatott pancreastumor kezelése vagy műtéte.

    A szindróma diabétesszel vagy hypoglykaemiával is szövődhet, szokatlan alakjai tehát nem ritkák. Többszörös ulcusok Többszörös vagy gyorsan recidivalo ulcusok esetében hyperparathyreosis lehetőségét is meg kell vizsgálni. Ulcusok észlelhetők mucoviscidosis részjelenségeként is. Gyakran kell számolni szteroidulcus lehetőségével is. Általában, az élet sodrában egyre több stresszulcust látunk.

    Ezek akutan keletkeznek, tünetmentesek, máskor vérzés vagy perforáció formájában nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer megbetegedéseiben, mint Cushing-fekélyek, traumák, műtétek után, égéskor, sepsisben, keringési zavarokban, májcirrhosisban keletkeznek, de leggyakrabban gyógyszerek szedése után. Az akut fekély gyakran vérzik. Elkülönítése az erosiv gasztritisztől gyakorlatilag nem lényeges.

    Az aktív endoszkópos diagnosztika mai időszakában melaena vagy haematemesis esetében a gasztroszkópos kép mindig lehetővé teszi a diagnózist és megadja, hogy fekélyről vagy erózióról vane szó. Krónikus eróziók is ismeretesek. Ha az endoszkópos vizsgálatot nem sürgősen végezzük, esetleg nem találjuk a vérzés nyomát.

    Ilyenkor is leginkább eróziókra kell gondolnunk. Az ulcusbetegség ma kevésbé respektálja az életkort és a nemi különbségeket, mint régebben. Gyermekkori, sőt csecsemőkori és fiatalkori fekélybetegség egyaránt előfordul. Fiatalkori recidivalo fekélyben mindig gondolnunk kell a Zoliinger-Ellisonszindróma lehetőségére.

    A főleg idősebb betegeken rendszerint meglepő röntgendiagnózisként előforduló óriásfekély gyakran kevés panaszt okoz, és kezelésre gyorsan gyógyul. Ha a nagygörbületen találjuk, feltétlenül karciómára kell gondolnunk és biopsziát kell végeznünk. Leírták a duodenum óriásfekélyét is. Ulcus és karcinóma A köztudat szerint a gyomor nagygörbületének fekélye gyakran malignus vagy malignussá válik.

    Noha ellenkező adatokat is ismerünk, helyes, ha a nagygörbület gyomorfekélyét minden esetben műtéti indikációnak tekintjük. Nem ide tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a gyomor fekélye malignusan degenerálódhat-e vagy eleve malignus tumor kifekélyesedéséről van szó.

    Az újabb adatok tükrében úgy látszik, hogy az ulcus malignus elfajulása — amire szövettani bizonyíték alig van — csak igen ritkán fordul elő és nem ulcuskarciómáról van szó, hanem kifekélyesedő, esetleg igen lassan fejlődő karciómáről.

    A duodenum fekélyével kapcsolatba hozható daganat mindenképpen igen nagy ritkaság, gyakorlatilag ez a lehetőség mellőzhető. A Brunner mirigyek hyperplasiája a radiológusban keltheti polyposis gyanúját. Aberrált pancreasszövet vagy a duodenum kezdeti szakaszán talált lymphoid folliculusok megnagyobbodása is ulcusra vagy akár malignus tumorra lehet gyanús.

    A megítélésben a klinikai kép lényeges. Superaciditas malignitás ellen szól, de azt nem zárja ki. Annak eldöntésében, hogy ulcusról vagy malignus tumorról vane szó, a következő klinikai jelek értékelhetők: A gyomor malignus daganata által okozott panaszok sohasem periodikusak.

    A panaszok bizonytalan, halvány, nem jellegzetes kezdete rendszerint már csak katamnesztikusan hámozható ki, így érthető HAFTER megdöbbentő megfigyelése, amely szerint a legelső panasz és az orvoshoz fordulás időpontja között átlagban négy hónap telik el, és újabb négy hónap telik el az első orvosi vizsgálat és a végleges diagnózis között is.

    Hiányzik a panaszokból a napszakos váltakozás is, a határozott összefüggés az étkezéssel, a panaszok befolyásolhatósága evéssel és alkáliákkal. Fájdalom — sajnos — csak az esetek kisebb részében — kevesebb, mint felében -jelenik meg és néha annyira nem jellegzetes, hogy kevéssé tűnik fel. Sokkal fontosabb tünet az étvágy romlása, majd megszűnése, sőt átváltása ételundorba. A kifekélyesedő karcinóma természetesen ulcusra jellegzetes tüneteket is okozhat.

    Az étvágytalan betegek általában legtöbbször el tudnak képzelni olyan — számukra legtöbbször tilosnak tartott — ínycsiklandozó ételeket, melyeket szívesen elfogyasztanának. A malignus tumorban szenvedő beteg étvágytalansága olyan fokú, hogy a legétvágygerjesztőbb étel sem kelti fel az érdeklődést, sokkal inkább viszolygást, émelygést, undort okoz.

    A gyomordaganatok által okozott fájdalom A gyomordaganatok által okozott fájdalom — ha egyáltalán megjelenik — feszítő, nyomó jellegű, néha görcs, de általában inkább állandó és — legalábbis kezdetben — nem nagy fájdalom. Teltségérzés, émelygés, hányinger gyakoribb, mint a fájdalom, de a meglevő fájdalmat is kísérheti.

    Gyomorégést a betegek nem szoktak érezni, de néha égésként jellemzik anacid panaszaikat. A felböfögés sohasem savanyú ízű, jellemző inkább a keserű, rossz szájíz, mely természetesen nem a malignitás jellemzője. A gyomorrákban szenvedő beteg súlya gyorsan és nagymértékben csökken. Néha a súlycsökkenés a beteg egyetlen panasza. Fekélybetegek általában nem soványodnak nagymértékben, legfeljebb akkor, ha pylorusstenosisuk van, vagy a fájdalomtól félelmükben nem táplálkoznak kielégítően vagy helytelen, túlságosan szigorúan vett diétás előírások következtében éheznek.

    Kifekélyesedő karciómák azonban néha olyan panaszokat okoznak, mint az ulcusbetegség, ám ezek legtöbbször tartós panaszokba mennek át. Középkorú betegen keletkező ilyen panaszok mindig malignitás gyanúját ébresztik. Noha egyre több fiatal karciómás és idős ulcusos beteget látunk, általánosságban a gyomorrák mégis az 50 éves kor betöltése után jelenik meg, míg az ulcus jobbára a fiatalabb emberek betegsége.

    Fizikális vizsgálat alkalmával a gasztritisznek tartott panaszok diffúz nyomásérzékenységgel járnak, az ulcus körülírt nyomásérzékenységet ad, a karciómás beteg az epigastrium tapintásakor legtöbbször nem jelez érzékenységet. A daganat csak nagyon késői időszakban tapintható. Sovány emberen a gyakran érzékeny, sot fájdalmas, néha a gerinc rendellenessége miatt nem középen, hanem oldalt tapintható, mindig lüktető aortát nem szabad hasi tumornak tartani.

    A bal supraclavicularis árokban tapintható Virchow-mirigy ritka jelenség, de nem egy gyomordaganatra emlékszünk, melyet e mirigy tapintása alapján lehetett felismerni. A gyomornedv aciditási vizsgálatának gyomordaganatokban is egyre kisebb jelentősége van. A hisztamin vagy gasztrinrefrakter achlorhydria jellemző ugyan a gyomor karciómájára is, de hiánya azt semmiképpen sem zárja ki.

    Szabad sósav gyakran karciómás gyomorban is kimutatható. Gyakran értékelhető a tejsav kimutathatósága is, ami nem a karciómát bizonyítja, hanem a gyomornedv retenciójával járó achlorhydria jele. Okkult vérzés a székletben egyaránt jellemző ulcusra és karciómára is. Míg azonban ulcus esetében a pozitív Webervagy benzidinreakció fekvésre, diétára néhány nap alatt legtöbbször megszűnik, a karciómás eredetű okkult vérzés gyakran tartós marad.

    Haematemesis 50 éves koron túl akkor is karcinóma gyanúját kelti, ha a betegnek előzetesen semmiféle panasza nem volt. A vérsejtsüllyedés ulcusban normális, sőt legtöbbször — labilis vegetatív idegrendszerű egyénekre jellemző módon — feltűnően kis értékét kapjuk. Gyomorkarciómában a vérsejtsüllyedés gyorsult, ám számtalan olyan gyomorkarciómás betegre emlékszünk, akiknek süllyedése csak kismértékben vagy egyáltalában nem volt gyorsult.

    Minthogy a gyomorfekély is okozhat némileg gyorsult vérsejtsülylyedést — a feltűnően kis értékeket nyombélfekélyben találjuk — e laboratóriumi vizsgálat a diagnózisban alig nyújt segítséget.

    Mindezekből az látható, hogy a gyomorkarciómának nincsenek a diagnózisban egyértelműen felhasználható jelei. Ismerünk olyan beteget, akinek karciómáját véletlen vizsgálat kapcsán lehetett csak észrevenni a vizelési panaszok miatt vizsgálatra került beteget szomszédja helyett tévesen hívták gyomorröntgenre és ez a tévesen indikált vizsgálat mutatta ki karciómáját , mások nem fogynak, nem válnak étvágytalanná, és a tartós gyomornyomás miatt végzett radiológiai vizsgálat deríti ki a daganatot.

    Bármennyire hansúlyozni szoktuk tehát, hogy a klinikai kép a döntő, és a röntgenvizsgálattól csupán feltételezett diagnózisunk megerősítését várjuk, a gyomorrák diagnózisában a radiológiai vizsgálatnak mégis döntő jelentősége van, melyet csak az endoszkópia ingatott meg az utóbbi években.

    Ma a gyomorkarcinóma diagnózisához az endoszkópos biopszia útján végzett szövettani vizsgálat leletét is megköveteljük. Bizonyos esetekben ulcus és karcinóma elkülönítésében az exploratív citologia is szerephez juthat, e vizsgálat azonban az endoszkópia lehetőségei mögött háttérbe szorul. Citológiai vizsgálat A citológiai vizsgálat csak arra berendezett laboratóriumban tekinthető megbízhatónak.

    Atrophiás gasztritiszben, elsősorban anaemia perniciosában, mindenképpen szükséges időnként szűrő jellegű gyomorröntgen vagy gasztroszkópos vizsgálatot végeztetni. A röntgendiagnózis alapja a telődési hiány, mely szabálytalan szélű, állandó; a perisztaltika kimaradása, a nyálkahártyarelief megváltozása, a fal merevsége stb. Nehézséget a telődési többlet okoz, amely azonban kifekéiyesedő karcinóma jele is lehet.

    Nem bocsátkozhatunk a röntgenológiai elkülönítő diagnózis részleteibe, de megjegyezzük, hogy kétes esetekben mindig fontos a röntgenvizsgálat megismétlése bizonyos rövidebb idő, hét elteltével.

    A talált kráter megkisebbedése nem okvetlenül bizonyít ulcust a karciómával szemben, mert a kifekéiyesedő karcinóma területén is bekövetkezhet bizonyos fokú javulás, pl.

    Nem bizonyít azonban karciómát a fekély megnagyobbodása vagy megkisebbedésének elmaradása sem. Endoszkópos vizsgálat Aránylag nagy biztonságot nyújt ma az endoszkópos vizsgálat, mely minden esetben biopsziával is összekötendő. A téves röntgendiagnózisok leggyakoribb oka az infiltráció elnézése. Ez a röntgenológus gyakorlatlanságán kívül a helytelen technikán, a felvétel készítésének elmaradásán túl sok vizsgálat, időhiány, filmhiány vagy értékelésének hibáján múlik.

    A legkisebb kétséget vagy a klinikai kép és a radiológiai lelet ellentétét endoszkópos vizsgálatnak kell eloszlatnia. Szinte abban az irányban haladunk, hogy az endoszkópia — néhol a gasztrokamera használata — a radiológiai vizsgálatnál fontosabb klinikai vizsgálattá válik, mely sokszor pótolni vagy helyettesíteni képes a radiológiai vizsgálatot.

    Az ulcus és a karcinóma a gyakorlatban általában elkülöníthető, ha megfelelő gondossággal járunk el a vizsgálatban. A gyomornedv citológiai vizsgálata csak gyakorlott laboratóriumban eredményes, de a negatív lelet sohasem zárja ki neoplasia lehetőségét. A gyomornedv vizsgálata nem döntő, de a gasztrin vagy hisztaminrefrakter achlorhydria más tünetek esetén fokozza a neoplasia gyanúját. A kezelés eredményessége malignitás ellen, eredménytelensége malignitás mellett szól.

    Ugyancsak malignitás ellen szól az esetleges okkult vérzés gyors megszűnése és a telődési többlet megkisebbedése. Az utóbbi jelek azonban a malignitást biztosan nem zárják ki. Az ulcusból keletkező karcinóma kérdése — mint említettük — vitás. Ulcusos betegen az ulcustól független karcinóma kialakulását az ún.

    Ha mégis van ulcusból keletkezett karcinóma — és különböző meggondolások ellenére is látunk ilyeneket a gyakorlatban, bár nem zárható ki, hogy ezek eleve karciómák — ez elsősorban a nagygörbületen elhelyezkedő fekéllyel függ össze, de előfordul a kisgörbületen és praepylorikusan is. Klinikailag ezeket az eseteket a panaszok, főleg a fájdalmak jellegének megváltozása, az evéssel való régebbi összefüggés elmosódása, a fájdalom állandóvá válása, tartóssága, a soványodás, a superaciditas csökkenése, majd megszűnése és achlorhydria kialakulása, a süllyedés gyorsulása és nagy étvágytalanság kialakulása jellemzi.

    Legfontosabb annak a regisztrálása, hogy az évek óta típusos fekélypanaszokban szenvedő beteg panaszainak jellege megváltozott. Mindezeket a jeleket azonban az anatómiai változások kiterjedése, hegesedés, pylorusstenosis kialakulása is előidézheti.

    Pylorusstenosis kialakulása Pylorusstenosis kialakulása mindig megváltoztatja a panaszok jellegét. Egyéb eredetű, főképp karciómás pylorusstenosisban a panaszok már eleve mások.

    Itt is domináló tünet az étvágytalanság, a hányás, az emésztetlen, régebbi ételmaradék a hányadékban. A fájdalom éjszaka is, reggel is, legtöbbször állandóan fennáll, éhségfájdalom nincs, evés utáni késői fájdalom azonban mindig mutatkozik. A gyomortáj feszül, a fájdalom időnként görccsé válik, a gyomor fala merev tapintatú, és a megnagyobbodott gyomor körvonalai kirajzolódnak a sovány hasfalra. Ütögetéssel látható perisztaltika váltható ki. A fájdalom a hányás után mindig csökken, a hányadék bőséges és feltűnik, hogy benne ételmaradékok lelhetők fel, régebbi, akár 24 órával előbbi étkezés nyomai.

    Röntgenvizsgálattal, folyadékkal telt gyomor látható, melybe a lenyelt kontrasztanyag hópehelyszerűen hull bele. A gyomor kiürítése vagy hányás után a kontrasztanyag szélesen kitölti a tág gyomrot, de nem vagy csu, pán igen lassan halad tovább és a gyomor hoszszú időn át kontrasztanyaggal telt.

    Spasztikus okokból származó pylorusstenosis felnőttön ritka, elsősorban a csecsemő betegsége. NoSpa, metoclopramid, papaverin hatására, a gyomor rendszeres kimosására a pylorus spasmusa legtöbbször oldódik, az organikus, pl. Az organikus stenosis okának benignitása vagy malignitása elsősorban a klinikai képből ismerhető fel, az ilyen stenosis azonban mindenképpen műtéti indikáció.

    Időnként visszatérő spasztikus pylorusstenosis tetania tünete is lehet. Az ulcus perforációjának elkülönítő diagnózisára az akut has tárgyalásakor kerül sor, ugyancsak itt tárgyaljuk az akut gyomordilatatio és a gyomorvolvulus kérdéseit is.

    Pylorusstenosis A gyomor egyéb megbetegedései Legtöbbször csupán műtét alkalmával kerül sor egyes ritkább gyomorbetegségek diagnózisára. E betegségek általában a krónikus ulcus vagy a gyomordaganat tüneteit okozzák, és az ezekkel a betegségekkel kapcsolatos fájdalom is a fekélyfájdalom vagy a karcinómafájdalom jellegét ölti. A gyomor polypusa vagy polyposisz panaszokat esetleg egyáltalában nem okoz és csak véletlen röntgen vagy gasztroszkópos lelet. Máskor nem jellegzetes gyomortáji fájdalmakkal jár, de gyakran találunk a székletben okkult vérzést és a tartós vérzés következtében anaemia alakul ki.

    A malignus tumoroktól a beteg általában jó általános állapota, a normális süllyedés, a megtartott étvágy alapján különíthető el. A radiológiai vizsgálat a malignitást biztosan természetesen nem képes kizárni, több jellegzetes, sima szélű árnyékkiesés azonban annyira jellemző lehet, hogy a diagnózis röntgenológiailag is felállítható.

    Radiológiai vizsgálat A polypusok esetleges malignus elfajulására nézve a radiológiai vizsgálat csak bizonytalan adatokat szolgáltat.

    Ha a telődési hiány határa éles, ha környezetében perisztaltika látható, ha a telődési hiány többszörös, a polyposis valószínű, de más gyomorgranulomáktól, jóindulatú egyéb gyomordaganattól nem különíthető el.

    Térdízületi gyulladás pótló fájdalom

    Kaposisarcoma stb. Többszörös ulcusok Többszörös vagy gyorsan recidivalo ulcusok esetében hyperparathyreosis lehetőségét is meg kell vizsgálni. Egyedül a pulzáló mágneses mező kezelés képes a csonton is áthatolni és a regenerációt segíteni. A diagnózis endoszkópos biopsziás. Térdhajlatfájdalom - összefoglalás Összességében elmondható, hogy a térdhajlatfájdalomnak számtalan oka lehet, amelyek komolyságukban jelentősen különbözhetnek. A térdprotézis idő részleges pótlása uk, D-vitamin naponta megtalálható térdfájás ízületi gyulladás kezelések a térdízületeken. Ugyancsak biopszia segítségével ismerhető fel a ritka, de néha súlyos szövődményeket, pl.

    Fájdalom a bokaízületekben futás közben

    Akut fájdalom ha térdízületeken járunk

    Főképp akkor kell az epehólyagra gondolni, ha a gyomornyálkahártya-gyulladásra gyanús beteg panaszai a kezelés többnyire savtermelést blokkoló gyógyszerek szedése ellenére sem enyhülnek. Írásaimban ezeket az új eszközöket és alkalmazásukat mutatom be. Ha az erő túl nagy, ebben az esetben a szalagok elszakadhatnak. Forrás: WEBBeteg. Radiológiai és endoszkópos vizsgálattal a viszonyok legtöbbször tisztázhatók.

    A fájdalom jellege fontos információval szolgál

    A hasi fájdalom ilyen rohamok gyakori kísérője. Ismeretes olyan eset is, amelyben a fájdalom az ileocaecalis tájon volt a legerősebb és a betegen appendectomiát végeztek. Gyomortáji fájdalom a hypertensiv encephalopathia rohamában különösen gyakori. Egyegy ilyen roham után — melyet néha gyomorrontásként könyvelnek el — a beteg egészségesnek érezheti magát, általános állapota azonban ilyen rohamok után lassan romlik, testsúlya csökken, emlékezete gyengül, személyisége megváltozik, szédül, feje fáj, és előbbutóbb neurológiai góctünetei is megjelennek.

    Idősebb egyének epigastrialis fájdalmai — különösen, ha szédüléssel, hányással járó rohamok alakjában jelennek meg — mindig felvetik a vascularis betegség lehetőségét. Az akut gastroenteritisre általában az jellemző, hogy napig tart. Ha a gyomorpanaszok tartósabbak, mindig egyéb betegségre helyes gondolnunk. A krónikus gasztritis, mint önálló betegség Noha a mindennapi gyakorlatban, mint kényszerdiagnózis még mindig gyakori — egyre kevésbé játszik szerepet.

    A szövettani vizsgálattal endoszkópos célzott biopsziával megállapított superficialis vagy atrophiás gasztritisz gyakran semmiféle panasszal nem jár, tehát nem klinikai kórkép, a klinikus által feltételezett gasztritisz eseteiben viszont szövettani vizsgálattal gyakran ép a nyálkahártya. Bizonyos, hogy azok a radiológiai jelek, sőt endoszkópos jelek pl.

    Ez annak a klinikai kórképnek felel meg, mely valójában a gyomor neurosisa vagy az irritabilis Colon-szindróma analógiájára, javaslatunk szerint, irritabilis gyomor.

    E kórkép léte természetesen kétséges: szekunder gyomorpanaszokról vagy valóban neurosis gyomortüneteiről van szó. A szövettanilag is bizonyítható krónikus gasztritisz vagy superficialis gasztritisz vagy atrophiás gasztritisz — ez utóbbi esetben, a szérumban legtöbbször ellenanyagok is kimutathatók — vagy kialakult gyomornyálkahártyaatrophia. E háromféle gasztritiszt valójában egyetlen betegségegység három stádiumának tekinthetjük.

    E három, patológusok által meghatározott krónikus gasztritisz típus között számos átmenet lehetséges. E gasztritiszek azonban csaknem mindig tünetmentesek. Okkult vérzéssel is járhat és jellemző tünete az, hogy a nyálkahártyán keresztül a gyomor lumenébe fehérjék választódnak ki és ennek következtében hypoproteinaemia keletkezik. A betegek egy része azonban panaszmentes, más részük enyhe dyspepsias panaszokat ad elő.

    Minthogy az igen durva redők árnyékkiesést okozhatnak, a betegség könnyen összetéveszthető tumorral, lymphomával. Ezt megakadályozza a gasztroszkópos szövettani diagnózis. A tompa, tartós, nem periodikus, étkezéssel összefüggő, nem nagyon intenzív, nyomó jellegű gyomortáji, epigastrialis fájdalom, melyet émelygés, hányinger, teltségérzés kísér — amennyiben a röntgenlelet negatív negatív az a röntgenlelet is, mely vaskos, durva redőket, gasztritiszes nyálkahártyát ír le — krónikus gasztritisz diagnózisának felállítására késztetik a gyakorló orvost.

    Ilyenkor azonban semmiképpen sem szabad megelégednünk e bizonytalan diagnózissal, hanem a primer ártalmat vagy betegséget kell kikutatnunk, melynek a panaszok csak következményei. Alkohol, nikotin, cholecystopathia, pancreatitis, krónikus hepatitis, cirrhosis, enterocolitis jön szóba, leggyakrabban azonban az a pszichés állapot, melynek megnyilvánulását gyomorpanaszokban gyomorneurosisnak szoktuk nevezni.

    A gasztritisz biztos diagnózisa A neurosis diagnózisának felállításához azonban nem elegendő a negatív fizikális, laboratóriumi és röntgenlelet, hanem szükséges egy pozitívum is, a beteg személyiségének megítélése és a neurosist előidéző okok és körülmények feltárása. A gasztritisz biztos diagnózisa ma csak biopszia útján állítható fel, a biopszia elvégzésére azonban az esetek legnagyobb részében általában nincs szükség.

    Ugyancsak biopszia segítségével ismerhető fel a ritka, de néha súlyos szövődményeket, pl. Endoszkópos diagnózis a gasztritisz granulomatosa és az ugyancsak leírt krónikus erosiv gasztritisz.

    A gasztritisz súlyos formája a gasztritisz phlegmonosa. Ennek másodlagos alakjai az alapbetegség egyéb jelenségei mögött háttérbe szorulnak, elsődleges formái ritkán sebészi feltárás nélkül is diagnosztizálhatók. A klinikai tünetek ulcusnak vagy karciómának felelnek meg, a betegség azonban hidegrázással, lázzal, nagy leucocytosissal jár, gyorsult süllyedéssel.

    Főleg alkoholistákon gondolhatunk e betegségre, igen nagy, az említett tünetekkel járó gyomortáji fájdalom esetében. Egyébként leginkább műtéti szövődmény vagy sérülés halszálka, lenyelt éles tárgy következménye.

    Radiológiai vizsgálatkor a gyomorfal nagyfokú megvastagodását tükröző faágszerű kontrasztelágazódások láthatók, gasztroszkóppal vérző, eróziós, fibrinlepedékes gennyes nyálkahártya látszik, gyrusszerű redőkkel, pseudopolypusokkal. A diagnózist gyomorbiopszia biztosíthatja.

    Mindezekre legtöbbször alig van idő, mert a megbetegedés hasi katasztrófa képét ölti és a sebészi beavatkozás nem halasztható. Gázkeltő kórokozók gasztritisz emphysematosa képét idézik elő. A superaciditas, supersecretio, supermotilitas elkülönítése kialakult ulcustól, tehát a funkcionális állapot elkülönítése az organikus betegségtől biztosan csupán az utóbbi kizárásával lehetséges. Éles határ egyébként nem is mindig állapítható meg. A megfelelő klinikai tünetek és a direkt vagy indirekt röntgenjelek, kétes esetben az endoszkópos vizsgálat adatai általában lehetővé teszik az ulcus biztos diagnózisát.

    A hátsó fal fekélye, a cardia közelében levő gyomorfekély és általában a friss fekély — különösen vérzés után — nem mindig ismerhető fel röntgenvizsgálattal. Az indirekt tünetek között a spasztikus állapotra utaló jelek — behúzódások, csipkék, a spasztikus hornokóragyomor jelenségei — bizonyos esetekben perigasztritiszes, periduodenális összenövések folyományai is lehetnek, és a koleciszta friss vagy lezajlott gyulladásai után is kimutathatók, tehát nem mindig ulcus tünetei.

    Különösen nehéz radiológiailag a pericholecisztás adhaesiók miatt deformált duodenum megítélése és elkülönítése a heges nyombélfekélytől.

    A röntgendiagnózis elégtelensége esetében gasztroszkópos, duodenoszkópos vizsgálat tisztázhatja a helyzetet. A panaszok periodicitása, a testsúlycsökkenés, okkult vérzés kimutatása, a gyomorégésen és a superacid panaszokon kívül gyomortáji vagy innen kisugárzó fájdalom ulcus mellett szól. Megkísérelték értékesíteni a gyomorbetegségek diagnózisában és elkülönítésében a szérum gasztrintartalmának meghatározását is. Ulcus duodeniben szenvedő betegek felében hypergastrinaemiát lehet kimutatni.

    Ha a beteg étkezik, a szérum gasztrintartalma megnő és lassabban tér vissza a kiindulási értékre, mint egészséges emberen. Sajnos hypergastrinaemia a gyomorfekélyes betegek egy részének szérumában is kimutatható, bár kisebb mértékben, sőt atrophiás gasztritiszben, leginkább anaemia perniciosában is.

    A szérum növekedett gasztrintartalma tehát superacid nyombélfekélyben éppúgy kimutatható, mint az anacid perniciosában. Ugyancsak hypergastrinaemia keletkezik gyomorrezekció után is, amikor a savtermelés hiánya miatt a sav gasztrintermelést gátló hatása nem érvényesül. A legmagasabb gasztrinértékeket Zolinger-Ellisonszindrómában lehet kimutatni. Az autonóm gasztrintermelésre jellemző módon a szérum növekedett gasztrintartalma étkezéssel már nem fokozódik, de glukagonnal, kalciummal, szekretinnel fokozható.

    Mindezek alapján világos, hogy a gasztrin meghatározásának gyakorlati jelentősége ma még elsősorban a Zolhnger-Ellison-szindrómában van és ennek diagnózisán kívül a mindennapi klinikumban nem használható. Ugyancsak nem inzulint termelő, valamint inzulint termelő egyéb pancreastumorok is ismeretesek, így pl. Arra is van adat, hogy pl. A belgyógyászati kezelésre rezisztens fekélyek gyomorrezekció után is kiújulnak, ilyenkor jejunális fekély keletkezik.

    Csupán teljes gastrectomia segít, még inkább azonban a kimutatott pancreastumor kezelése vagy műtéte. A szindróma diabétesszel vagy hypoglykaemiával is szövődhet, szokatlan alakjai tehát nem ritkák. Többszörös ulcusok Többszörös vagy gyorsan recidivalo ulcusok esetében hyperparathyreosis lehetőségét is meg kell vizsgálni.

    Ulcusok észlelhetők mucoviscidosis részjelenségeként is. Gyakran kell számolni szteroidulcus lehetőségével is. Általában, az élet sodrában egyre több stresszulcust látunk. Ezek akutan keletkeznek, tünetmentesek, máskor vérzés vagy perforáció formájában nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer megbetegedéseiben, mint Cushing-fekélyek, traumák, műtétek után, égéskor, sepsisben, keringési zavarokban, májcirrhosisban keletkeznek, de leggyakrabban gyógyszerek szedése után.

    Az akut fekély gyakran vérzik. Elkülönítése az erosiv gasztritisztől gyakorlatilag nem lényeges. Az aktív endoszkópos diagnosztika mai időszakában melaena vagy haematemesis esetében a gasztroszkópos kép mindig lehetővé teszi a diagnózist és megadja, hogy fekélyről vagy erózióról vane szó. Krónikus eróziók is ismeretesek. Ha az endoszkópos vizsgálatot nem sürgősen végezzük, esetleg nem találjuk a vérzés nyomát. Ilyenkor is leginkább eróziókra kell gondolnunk.

    Az ulcusbetegség ma kevésbé respektálja az életkort és a nemi különbségeket, mint régebben. Gyermekkori, sőt csecsemőkori és fiatalkori fekélybetegség egyaránt előfordul. Fiatalkori recidivalo fekélyben mindig gondolnunk kell a Zoliinger-Ellisonszindróma lehetőségére. A főleg idősebb betegeken rendszerint meglepő röntgendiagnózisként előforduló óriásfekély gyakran kevés panaszt okoz, és kezelésre gyorsan gyógyul. Ha a nagygörbületen találjuk, feltétlenül karciómára kell gondolnunk és biopsziát kell végeznünk.

    Leírták a duodenum óriásfekélyét is. Ulcus és karcinóma A köztudat szerint a gyomor nagygörbületének fekélye gyakran malignus vagy malignussá válik. Noha ellenkező adatokat is ismerünk, helyes, ha a nagygörbület gyomorfekélyét minden esetben műtéti indikációnak tekintjük. Nem ide tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a gyomor fekélye malignusan degenerálódhat-e vagy eleve malignus tumor kifekélyesedéséről van szó.

    Az újabb adatok tükrében úgy látszik, hogy az ulcus malignus elfajulása — amire szövettani bizonyíték alig van — csak igen ritkán fordul elő és nem ulcuskarciómáról van szó, hanem kifekélyesedő, esetleg igen lassan fejlődő karciómáről. A duodenum fekélyével kapcsolatba hozható daganat mindenképpen igen nagy ritkaság, gyakorlatilag ez a lehetőség mellőzhető.

    A Brunner mirigyek hyperplasiája a radiológusban keltheti polyposis gyanúját. Aberrált pancreasszövet vagy a duodenum kezdeti szakaszán talált lymphoid folliculusok megnagyobbodása is ulcusra vagy akár malignus tumorra lehet gyanús. A megítélésben a klinikai kép lényeges. Superaciditas malignitás ellen szól, de azt nem zárja ki.

    Annak eldöntésében, hogy ulcusról vagy malignus tumorról vane szó, a következő klinikai jelek értékelhetők: A gyomor malignus daganata által okozott panaszok sohasem periodikusak. A panaszok bizonytalan, halvány, nem jellegzetes kezdete rendszerint már csak katamnesztikusan hámozható ki, így érthető HAFTER megdöbbentő megfigyelése, amely szerint a legelső panasz és az orvoshoz fordulás időpontja között átlagban négy hónap telik el, és újabb négy hónap telik el az első orvosi vizsgálat és a végleges diagnózis között is.

    Hiányzik a panaszokból a napszakos váltakozás is, a határozott összefüggés az étkezéssel, a panaszok befolyásolhatósága evéssel és alkáliákkal. Fájdalom — sajnos — csak az esetek kisebb részében — kevesebb, mint felében -jelenik meg és néha annyira nem jellegzetes, hogy kevéssé tűnik fel. Sokkal fontosabb tünet az étvágy romlása, majd megszűnése, sőt átváltása ételundorba. A kifekélyesedő karcinóma természetesen ulcusra jellegzetes tüneteket is okozhat. Az étvágytalan betegek általában legtöbbször el tudnak képzelni olyan — számukra legtöbbször tilosnak tartott — ínycsiklandozó ételeket, melyeket szívesen elfogyasztanának.

    A malignus tumorban szenvedő beteg étvágytalansága olyan fokú, hogy a legétvágygerjesztőbb étel sem kelti fel az érdeklődést, sokkal inkább viszolygást, émelygést, undort okoz. A gyomordaganatok által okozott fájdalom A gyomordaganatok által okozott fájdalom — ha egyáltalán megjelenik — feszítő, nyomó jellegű, néha görcs, de általában inkább állandó és — legalábbis kezdetben — nem nagy fájdalom.

    Teltségérzés, émelygés, hányinger gyakoribb, mint a fájdalom, de a meglevő fájdalmat is kísérheti. Gyomorégést a betegek nem szoktak érezni, de néha égésként jellemzik anacid panaszaikat. A felböfögés sohasem savanyú ízű, jellemző inkább a keserű, rossz szájíz, mely természetesen nem a malignitás jellemzője. A gyomorrákban szenvedő beteg súlya gyorsan és nagymértékben csökken.

    Néha a súlycsökkenés a beteg egyetlen panasza. Fekélybetegek általában nem soványodnak nagymértékben, legfeljebb akkor, ha pylorusstenosisuk van, vagy a fájdalomtól félelmükben nem táplálkoznak kielégítően vagy helytelen, túlságosan szigorúan vett diétás előírások következtében éheznek.

    Kifekélyesedő karciómák azonban néha olyan panaszokat okoznak, mint az ulcusbetegség, ám ezek legtöbbször tartós panaszokba mennek át. Középkorú betegen keletkező ilyen panaszok mindig malignitás gyanúját ébresztik. Noha egyre több fiatal karciómás és idős ulcusos beteget látunk, általánosságban a gyomorrák mégis az 50 éves kor betöltése után jelenik meg, míg az ulcus jobbára a fiatalabb emberek betegsége.

    Fizikális vizsgálat alkalmával a gasztritisznek tartott panaszok diffúz nyomásérzékenységgel járnak, az ulcus körülírt nyomásérzékenységet ad, a karciómás beteg az epigastrium tapintásakor legtöbbször nem jelez érzékenységet. A daganat csak nagyon késői időszakban tapintható. Sovány emberen a gyakran érzékeny, sot fájdalmas, néha a gerinc rendellenessége miatt nem középen, hanem oldalt tapintható, mindig lüktető aortát nem szabad hasi tumornak tartani.

    A bal supraclavicularis árokban tapintható Virchow-mirigy ritka jelenség, de nem egy gyomordaganatra emlékszünk, melyet e mirigy tapintása alapján lehetett felismerni. A gyomornedv aciditási vizsgálatának gyomordaganatokban is egyre kisebb jelentősége van. A hisztamin vagy gasztrinrefrakter achlorhydria jellemző ugyan a gyomor karciómájára is, de hiánya azt semmiképpen sem zárja ki. Szabad sósav gyakran karciómás gyomorban is kimutatható.

    Gyakran értékelhető a tejsav kimutathatósága is, ami nem a karciómát bizonyítja, hanem a gyomornedv retenciójával járó achlorhydria jele. Okkult vérzés a székletben egyaránt jellemző ulcusra és karciómára is. Míg azonban ulcus esetében a pozitív Webervagy benzidinreakció fekvésre, diétára néhány nap alatt legtöbbször megszűnik, a karciómás eredetű okkult vérzés gyakran tartós marad.

    Haematemesis 50 éves koron túl akkor is karcinóma gyanúját kelti, ha a betegnek előzetesen semmiféle panasza nem volt. A vérsejtsüllyedés ulcusban normális, sőt legtöbbször — labilis vegetatív idegrendszerű egyénekre jellemző módon — feltűnően kis értékét kapjuk. Gyomorkarciómában a vérsejtsüllyedés gyorsult, ám számtalan olyan gyomorkarciómás betegre emlékszünk, akiknek süllyedése csak kismértékben vagy egyáltalában nem volt gyorsult. Minthogy a gyomorfekély is okozhat némileg gyorsult vérsejtsülylyedést — a feltűnően kis értékeket nyombélfekélyben találjuk — e laboratóriumi vizsgálat a diagnózisban alig nyújt segítséget.

    Mindezekből az látható, hogy a gyomorkarciómának nincsenek a diagnózisban egyértelműen felhasználható jelei. Ismerünk olyan beteget, akinek karciómáját véletlen vizsgálat kapcsán lehetett csak észrevenni a vizelési panaszok miatt vizsgálatra került beteget szomszédja helyett tévesen hívták gyomorröntgenre és ez a tévesen indikált vizsgálat mutatta ki karciómáját , mások nem fogynak, nem válnak étvágytalanná, és a tartós gyomornyomás miatt végzett radiológiai vizsgálat deríti ki a daganatot.

    Bármennyire hansúlyozni szoktuk tehát, hogy a klinikai kép a döntő, és a röntgenvizsgálattól csupán feltételezett diagnózisunk megerősítését várjuk, a gyomorrák diagnózisában a radiológiai vizsgálatnak mégis döntő jelentősége van, melyet csak az endoszkópia ingatott meg az utóbbi években.

    Ma a gyomorkarcinóma diagnózisához az endoszkópos biopszia útján végzett szövettani vizsgálat leletét is megköveteljük. Bizonyos esetekben ulcus és karcinóma elkülönítésében az exploratív citologia is szerephez juthat, e vizsgálat azonban az endoszkópia lehetőségei mögött háttérbe szorul.

    Citológiai vizsgálat A citológiai vizsgálat csak arra berendezett laboratóriumban tekinthető megbízhatónak. Atrophiás gasztritiszben, elsősorban anaemia perniciosában, mindenképpen szükséges időnként szűrő jellegű gyomorröntgen vagy gasztroszkópos vizsgálatot végeztetni. A röntgendiagnózis alapja a telődési hiány, mely szabálytalan szélű, állandó; a perisztaltika kimaradása, a nyálkahártyarelief megváltozása, a fal merevsége stb.

    Nehézséget a telődési többlet okoz, amely azonban kifekéiyesedő karcinóma jele is lehet. Nem bocsátkozhatunk a röntgenológiai elkülönítő diagnózis részleteibe, de megjegyezzük, hogy kétes esetekben mindig fontos a röntgenvizsgálat megismétlése bizonyos rövidebb idő, hét elteltével.

    A talált kráter megkisebbedése nem okvetlenül bizonyít ulcust a karciómával szemben, mert a kifekéiyesedő karcinóma területén is bekövetkezhet bizonyos fokú javulás, pl. Nem bizonyít azonban karciómát a fekély megnagyobbodása vagy megkisebbedésének elmaradása sem.

    Endoszkópos vizsgálat Aránylag nagy biztonságot nyújt ma az endoszkópos vizsgálat, mely minden esetben biopsziával is összekötendő. A téves röntgendiagnózisok leggyakoribb oka az infiltráció elnézése. Ez a röntgenológus gyakorlatlanságán kívül a helytelen technikán, a felvétel készítésének elmaradásán túl sok vizsgálat, időhiány, filmhiány vagy értékelésének hibáján múlik.

    A legkisebb kétséget vagy a klinikai kép és a radiológiai lelet ellentétét endoszkópos vizsgálatnak kell eloszlatnia. Szinte abban az irányban haladunk, hogy az endoszkópia — néhol a gasztrokamera használata — a radiológiai vizsgálatnál fontosabb klinikai vizsgálattá válik, mely sokszor pótolni vagy helyettesíteni képes a radiológiai vizsgálatot.

    Az ulcus és a karcinóma a gyakorlatban általában elkülöníthető, ha megfelelő gondossággal járunk el a vizsgálatban. A gyomornedv citológiai vizsgálata csak gyakorlott laboratóriumban eredményes, de a negatív lelet sohasem zárja ki neoplasia lehetőségét. A gyomornedv vizsgálata nem döntő, de a gasztrin vagy hisztaminrefrakter achlorhydria más tünetek esetén fokozza a neoplasia gyanúját. A kezelés eredményessége malignitás ellen, eredménytelensége malignitás mellett szól.

    Ugyancsak malignitás ellen szól az esetleges okkult vérzés gyors megszűnése és a telődési többlet megkisebbedése. A szívinfarktus tünetei Hirdetés Akut fájdalom Egy hirtelen mozdulatra jelentkező derék vagy nyaki fájdalom esetében ami végtagba is kisugározhat , nem szükséges azonnal orvoshoz fordulni. Ilyen esetekben hatékony és elégséges lehet egy vény nélkül kapható fájdalomcsillapító is.

    Ezek mögött igen kellemetlen, de veszélytelen betegség, a porckorongok rendellenessége állhat, amit nem kell sürgősen kezelni, mert nem vezet semmilyen súlyos állapothoz.

    Ilyenkor a gyógyszerszedés sem változtat a folyamaton, csak a fájdalmat csillapítja, ezért ilyen panasszal az ügyeleti ellátás felkeresése nem indokolt. Ugyancsak nem igényel sürgősségi ellátást a legtöbb akut fejfájás sem. A fejfájások közül a hirtelen, ütésszerűen kezdődő, nagyon erős, járásképtelenséget okozó fejfájás igényelhet azonnali kivizsgálást. A fokozatosan kialakuló és erősödő fejfájás esetében egyébként besötétített zajmentes helyiségben történő pihenés javasolt, hideg vizes vagy jeges borogatással, szükség szerint vény nélkül kapható fájdalomcsillapító alkalmazásával.

    Fejfájás esetében abban az esetben kell háziorvoshoz fordulni, ha a fejfájás gyakori, visszatérő, jelentősen rontja az életminőséget és munkaképtelenséget okoz. Egy-egy ideg gyulladása következtében alakul ki a neuralgiás fájdalom. Ez általában egyoldali, az erős fájdalom néhány másodpercig, legfeljebb percig is eltart.

    Az elviselhetetlen fájdalommal járó rohamok hetekig, hónapokig tartó periódusokban naponta többször, napszaktól függetlenül ismétlődnek. Hónapokig tartó panaszmentesség lehetséges, majd újra napi gyakorisággal tör rá a betegre. Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén? Visszatérő fájdalom esetén forduljon orvoshoz!

    Visszatérő fájdalom esetében indokolt háziorvoshoz fordulni. A pontos diagnózis érdekében a betegnek a következő válaszokat érdemes megfogalmazni magában: Mikor és milyen körülmények közt jelentkezett először a fájdalom? Hol fáj? Pontosan behatárolt területen, vagy szerteágazó, kisugárzó? Vannak-e bevezető tünetek, vannak-e kísérő tünetek?

    Járhatnak a duodenum diverticulumai krónikus hasmenéssel is. Szinte abban az irányban haladunk, hogy az endoszkópia — néhol a gasztrokamera használata — a radiológiai vizsgálatnál fontosabb klinikai vizsgálattá válik, mely sokszor pótolni vagy helyettesíteni képes a radiológiai vizsgálatot. Napjainkban a betegség okozta ~ hatékonyan kezelhető gyulladásellenes gyógyszerekkel, továbbá megelőzhető húgysavszintcsökkentő szerekkel. Ez általában látható egy hosszú keskeny duzzadt és fájdalmas köteg formájában a bőrön keresztül. Ugyancsak nem igényel sürgősségi ellátást a legtöbb akut fejfájás sem. Ulcusos betegen az ulcustól független karcinóma kialakulását az ún.

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *