Cubitalis alagút szindróma kezelése

Által | 2022. október 4., kedd

Navigáció

  • A carpalis alagút szindróma
  • Alagút szindróma kezelése gyógytornával
  • Dr. Osgyán Henrik kézsebész főorvos
  • Melyek lehetnek az alagút szindróma tünetei?
  • A carpalis alagút szindróma

    Kapcsolódó cikkek. A zsibbadáshoz vezető probléma oka az, hogy az alagútban található kilenc ín és egy ideg évig tökéletesen megfér egymással, viszont egy idő után előfordul, hogy valami miatt az inak megduzzadnak, az alagút pedig szorossá válik. Carpalis alagút-szindróma tünetei és kezelése Carpalis alagút szindróma kéztő alagút szindróma Megfigyelték, hogy jelentkezése a domináns oldali kézen gyakoribb. Könyök alagút szindróma műtét ára Könyök alagút szindróma műtét.

    Cubitalis alagút szindróma kezelése

    Ilyenkor a háziorvosok gyakran értágítót javasoltak a zsibbadásra. Idővel aztán rájöttek, hogy ez a típusú zsibbadás nem a keringéssel van összefüggésben: mára már nálunk is hetente hetente öt-hat Carpalis alagút-szindrómában szenvedő beteget fedeznek fel a nagyobb megyei, nagyvárosi kórházak.

    A Carpalis alagút-szindróma okai Ahhoz, hogy a carpalis alagút-szindróma kialakulásának oka érthető legyen, ismerni kell a csukló szerkezetét. A kórkép nevében szereplő carpus szó magyarul csuklót jelent, a csuklócsontok elrendeződése pedig vályúszerű: ezek a csontok a tenyér felé nyitott vályút alkotnak. Ennek tetején egy hártya van, amit retinaculum flexorumnak neveznek. Az általa lezárt vályúban kilenc hajlítóin fut, ebből kettő a mutatóujjhoz, kettő a középső ujjhoz, kettő a gyűrűsujjhoz, kettő a kisujjhoz, egy pedig a hüvelykujjhoz vezet.

    Ebben az alagútban fut az úgynevezett középideg nervus medianus is, ami a nyaki gerincből érkezik, végigfut a vállon, a hónaljon, a könyökön és a csuklónkon is. A zsibbadáshoz vezető probléma oka az, hogy az alagútban található kilenc ín és egy ideg évig tökéletesen megfér egymással, viszont egy idő után előfordul, hogy valami miatt az inak megduzzadnak, az alagút pedig szorossá válik.

    A Carpalis alagút-szindróma fő tünete az ujjzsibbadás és fájdalom A gond ilyenkor az, hogy az inak szorulása szorítja az ideget is, ami miatt az általa ellátott terület zsibbadni kezd. Előfordul, hogy az ujjak nem mindegyike zsibbad, csak közülük valamelyik. A kezdetben csak nappal és bizonyos helyzetekben jelentkező zsibbadás idővel állandósul, és főleg éjszakaivá válik. Ennek oka, hogy az inak éjszaka nem mozognak, így jobban bedagadnak, jobban szorítják az ideget. A betegség harmadik fázisában az ideg leszorítása már nem csak zsibbadást és fájdalmat okoz, hanem a tenyéri izmok sorvadását is kiváltja.

    Emiatt lötyögőssé, sorvadttá válik a tenyérpárna. Magát a betegséget bármilyen olyan hatás kiválthatja, amitől az inak megdagadnak.

    Ezt leggyakrabban valamilyen hormonális változás, azaz nőknél a terhesség és a menopauza, férfiaknál a klimax. Ezek mellett gyakori kiváltó okok a reumatikus, illetve az autoimmun betegségek. Tünetei: a III-V ujjak zsibbadása jelentkezik, ami fokozatosan állandósul, főként az éjszakai órákban nehezen viselhető el. Ezután élesebb fájdalom és az ujjak és a tenyér gyengülése is jelentkezhet, a fájdalpom égő jellegűvé változhat.

    Könyök alagút szindróma Cubitalis alagút-szindróma a könyököt ért sérülés, könyöklés, fekvés során ért összenyomatás következtében alakul ki. A könyök ideg n. Fájdalom, zsibbadás alakul ki a gyűrűs és a kisujj területén, esetleg a tenyér erre az oldalra eső felén vagy az alkaron. TOS — Thoracic outlet syndrome A felkar beidegződését biztosító fonat összenyomódása a kulcscsont és az első borda, esetleg a lapocka között az ezen a szakaszon áthaladó izmok által.

    A kéz és az alkar zsibbadása, gyengesége jelentkezhet, izomsorvadás is kialakulhat. Oka : csakúgy, mint a carpal tunnel szindrómánál, itt is egy perifériás ideg leszorítása okozza a tüneteket. Ez az ideg a nervus ulnaris, amely a könyöktájon egy szűk csontos csatornában halad, itt fordul át a felkarról az alkarra, emellett az ideg a könyök hajlítása-nyújtása során jelentős vongálódásnak is ki van téve.

    Ha az ideget a környéki szalagok vagy inak hegesedése, megvastagodása komprimálja, kialakulhatnak a cubitalis alagút szindróma tünetei. Tünetei : Mivel az ulnaris ideg kevert ideg, tehát érző és motoros rostokat egyaránt tartalmaz, tünetei is változatosak. A tünetek két fő csoportra oszthatók : egyrészt érzéskieséssel, zsibbadással, fájdalommal esetleg villanyozó érzéssel járnak, másrészt a kéz egyes izmai nem működnek jól, ezért az ujjakon bizonyos mozgások zavart szenvednek.

    Alagút szindróma kezelése gyógytornával

    Hogyan kezelhető az alagút szindróma? Ha az ideg alsóbb szakasza nyomódik, akkor a csukló mozog, de az ujjak felemelése a tenyérrel egy síkba nem lehetséges. Mit jelent az alagút szindróma? Alagútszindróma áttekintés Hogyan ismerhető fel a kéztő és a könyök alagút szindróma? Elérhető szolgáltatásaink: idegsebészet, gerincsebészet, mély agyi stimuláció - DBS műtétre kivizsgálás Parkinson-kór, Esszenciális tremor és más eredetű kézremegés, disztónia és más mozgások műszeres vizsgálata, tremorometria. A markolás, szorítás erősítése célzott gyakorlatokkal. A meleg borogatás az összeránduló izmok ellazítását is segíti.

    Dr. Osgyán Henrik kézsebész főorvos

    Cubitalis alagút szindróma kezelése

    Az alagút szindróma típusai és kezelése A kéz, vagy láb zsibbadásának gyakori oka lehet. Akár egy viszonylag egyszerű műtét is megszabadíthatja a panaszoktól. Ilyenkor a csukló carpus csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak duzzanata következtében beszorul az alattuk lévő középideg nervus medianus , emiatt az ujjakban zsibbadás és fájdalom jelentkezik.

    Carpalis alagút szindróma, a zsibbadás a kéztőből ered Okai : erős vagy tartós fizikai megterhelés, a hormonháztartás egyensúlyának felborulását okozó betegség, életszakaszhoz köthető hormonális változás terhesség, klimax. Okozhatja gyulladásos folyamat, esetleg autoimmun betegség, pld.

    Tünetei: a III-V ujjak zsibbadása jelentkezik, ami fokozatosan állandósul, főként az éjszakai órákban nehezen viselhető el. Ezután élesebb fájdalom és az ujjak és a tenyér gyengülése is jelentkezhet, a fájdalpom égő jellegűvé változhat. Könyök alagút szindróma Cubitalis alagút-szindróma a könyököt ért sérülés, könyöklés, fekvés során ért összenyomatás következtében alakul ki. A könyök ideg n. Fájdalom, zsibbadás alakul ki a gyűrűs és a kisujj területén, esetleg a tenyér erre az oldalra eső felén vagy az alkaron.

    TOS — Thoracic outlet syndrome A felkar beidegződését biztosító fonat összenyomódása a kulcscsont és az első borda, esetleg a lapocka között az ezen a szakaszon áthaladó izmok által. Az elszorított ideg ingerületvezető képessége jelentősen csökken. A diagnózis felállításához javasolt röntgen vizsgálat is, ami a tünetek hátterében lévő, esetleges csontszerkezeti eltéréseket, töréseket kimutatja, illetve egyes esetekben az idegi ultrahang vizsgálat neurosonographia válhat szükségessé.

    Hogyan kezelhető a könyök alagút szindróma? A könyök alagút szindróma kezelése először konzervatív nem műtéti módon történik. A kéz és a könyök tehermentesítése, a könyök félig hajlított helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a cubitalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

    Ezen kívül elérhető a szindróma műtéti kezelése is, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét biztosítja a leggyorsabb és legeredményesebb kezelést. Mikor indokolt a műtéti beavatkozás?

    Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb fokú az idegvezetési sebesség csökkenése, a műtéti megoldás javasolt. Mi történik a műtét során? A műtétet megelőző konzultáció során ortopéd szakorvosa részletes tájékoztatást ad a műtétet megelőző szükséges vizsgálatokról , valamint a műtét menetéről és annak kockázatairól.

    A könyök alagút felszabadítás egynapos sebészeti beavatkozás keretében történik. A műtét altatásban, vagy helyi érzéstelenítés mellett történik. A könyök csatorna felszabadító műtét során a kézsebész az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó heges szalag átvágásával szünteti meg. A beavatkozás során az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják, majd a keletkezett sebet pár öltéssel összevarrják.

    Cubitalis alagút felszabadító műtét Milyen veszélyei lehetnek a műtétnek? Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a könyök alagút felszabadításnak is lehetnek veszélyei és szövődményei. Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület gyulladása, fertőződése, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, illetve magának, az ulnaris idegnek a sérülése. Ilyenkor enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetekben ismételt műtét is szükséges lehet.

    Mire számíthatok a műtét után? A steril, műtőben felhelyezett kötést másnap cserélni kell. Ha a kötés nem sérül, szövődménymentes esetben a varratszedésig nem szükséges további kötözés. A varratok a műtétet követő A könyök, kéz, a csukló és az ujjak könnyű tornája már a 2.

    A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el a műtétet követő pár napban.

    Melyek lehetnek az alagút szindróma tünetei?

    Hogyan diagnosztizálható a könyök alagút szindróma? Az alagút szindróma diagnózisát általában ortopéd szakorvos végzi. A panaszok és a kórelőzmény ismeretében könyök alagút szindróma gyanúja esetén a szakorvos specifikus fizikális vizsgálatot végez, mely alátámasztja a diagnózist.

    Mivel a könyök alagút szindróma is, hasonló tünetekkel jár, mint amit más elváltozások is kiválthatnak pl. ENG electroneurographiás vizsgálatra is szükség van. Ezzel a vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel viszik az ingerületet. Az elszorított ideg ingerületvezető képessége jelentősen csökken.

    A diagnózis felállításához javasolt röntgen vizsgálat is, ami a tünetek hátterében lévő, esetleges csontszerkezeti eltéréseket, töréseket kimutatja, illetve egyes esetekben az idegi ultrahang vizsgálat neurosonographia válhat szükségessé.

    Hogyan kezelhető a könyök alagút szindróma? A könyök alagút szindróma kezelése először konzervatív nem műtéti módon történik. A kéz és a könyök tehermentesítése, a könyök félig hajlított helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a cubitalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

    Ezen kívül elérhető a szindróma műtéti kezelése is, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét biztosítja a leggyorsabb és legeredményesebb kezelést.

    Mikor indokolt a műtéti beavatkozás? Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb fokú az idegvezetési sebesség csökkenése, a műtéti megoldás javasolt.

    Mi történik a műtét során? A műtétet megelőző konzultáció során ortopéd szakorvosa részletes tájékoztatást ad a műtétet megelőző szükséges vizsgálatokról , valamint a műtét menetéről és annak kockázatairól.

    Megerőltető fizikai munkát végzőkön, sportolókon gyakoribb. Oka : csakúgy, mint a carpal tunnel szindrómánál, itt is egy perifériás ideg leszorítása okozza a tüneteket.

    Ez az ideg a nervus ulnaris, amely a könyöktájon egy szűk csontos csatornában halad, itt fordul át a felkarról az alkarra, emellett az ideg a könyök hajlítása-nyújtása során jelentős vongálódásnak is ki van téve. Ha az ideget a környéki szalagok vagy inak hegesedése, megvastagodása komprimálja, kialakulhatnak a cubitalis alagút szindróma tünetei.

    Tünetei : Mivel az ulnaris ideg kevert ideg, tehát érző és motoros rostokat egyaránt tartalmaz, tünetei is változatosak. Könyök alagút szindróma műtét helyett A legfontosabb a jelek időbeni felismerése, és a kezelés személyre szabott elkezdése kezdetben szelíd, konzervatív terápiával, mert a zsibbadás kezdeti fázisában még ezekkel a módszerekkel is megszüntethetők a panaszok.

    Bár a tünetek később újra megjelenhetnek a fokozott terhelés hatására, de ha rendszeres, célzott gyógytornával megerősíti alkarja izmait, és monoton könyöklései közben is átmozgatja ellentétes irányú gyakorlatokkal, akkor jó esélye van a tünetek kiújulásának végleges megelőzésére, és a műtét elkerülésére. Ez azért is fontos, mert a műtét sem jelent végleges megoldást. A nyómódó nervus ulnaris ideget felszabadító műtét során átmetszik a megvastagodott szalagrendszert, és ezzel a megduzzadt inak által nyomott ideget felszabadítják a nyomás alól.

    A műtétnek azonban több bizonytalansági tényezője is van. Egyrészt a szalagok átmetszésével ugyan nem fog nyomódni az ideg, de a túlerőltetés miatt megduzzadt, begyulladt inak továbbra is duzzadtak, gyulladtak maradnak.

    Ezért ezeket kíméletes nyújtással, rendszeres tornával a műtéttől függetlenül is kezelni kell. Másrészt ha a műtét utáni gyógytornával sikerül kezelni, megszüntetni az inak gyulladását, duzzanatát, akkor az adott terület rendszeres tornájára továbbra is szükség van, mert semmi garancia nincs arra, hogy a tünetek nem fognak újra megjelenni.

    Sőt a meg nem erősített izmok erőltetés hatására nagy valószínűséggel újra be fognak gyulladni, meg fognak duzzadni. Harmadrészt pedig a műtét bár egyszerű és nem bonyolult egy napos sebészeti műtét, de azért műtét, és ezért vannak kockázatai és lehetnek szövődményei.

    Ritkán ugyan, de előfordulhat a műtött terület gyulladása, és a szűk könyökalagút csatornában megsérülhetnek az izmok, inak, erek valamint maga az ulnaris ideg is. Könyök alagút szindróma műtét után A műtétet követő napon a kötést ki kell cserélni, és ezt követően szövődménymentes gyógyulásnál nincs szükség további kötözésre egészen a varratszedésig. A varratszedésre a műtétet követő Azonban az ujjak, a csukló, az alkar és a könyök célzott gyógytornájára már a műtétet követő második napon is szükség van.

    Márpedig ha műtét után is szükség van a rendszeres gyógytornára, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy rendszeres, személyre szabott tornával miért ne kerülje el a műtétet, amennyiben az lehetséges. A nyomódó ideg műtéti felszabadítására és a rendszeres gyógytorna hatásaként az alkar és az ujjak fájdalma, zsibbadása a műtétet követő néhány napban már el is múlhat.

    Az érzékelés visszatérése azonban egyénenként változó lehet, ezért tünetmentes sebgyógyulás esetén ennél hosszabb fájdalommentességi időnél sem kell igazán aggódnia. A zsibbadás teljes elmúlása, marka szorítóerejének korábbi visszatérése, valamint keze megszokott aktivitásának a visszatérése rendszeres személyre szabott gyógytorna mellett is hónapokba kerülhet. A rendszeresen végzett gyógytorna természetesen gyorsítja és teljesebbé teszi alkarja gyógyulásának folyamatát.

    Könyök alagút szindróma gyógytorna A személyre szabott, célzott területi gyógytorna magába foglalja az izmok és inak bemelegítés utáni óvatos nyújtását a könyök, az alkar valamint a kéz kisujj felőli részén. Ezzel csökkenthető a gyulladás és a zsibbadás érzése. Az alkar és a kéz kisizmainak célzott erősítése pedig megerősíti annyira az adott terület izmait, hogy ne gyulladjanak be olyan hamar, és ezért a gyulladás miatti duzzanatuk ne nyomja a középideget a szűk csatornában.

    Az izmok nyújtása és az alkar izmainak megerősítése mellett különös fontossága van a kéz kisizmok megerősítésének speciális gyakorlatokkal. Az ujjak zárása, nyitása a karomfogás oldására, elkerülésére. Kulcsfogás, csúcsfogás gyakorlása. A markolás, szorítás erősítése célzott gyakorlatokkal.

    A carpalis alagút szindróma Kialakulhat a könyökbena kar beidegzését biztosító karfonat körül, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a kéztőnél.

    Mitől alakul ki az alagút szindróma? Az alagút szindrómát a lefutó ideg mellett kialakult szűkület okozza, ami ezáltal nyomás alá helyezi az ideget. Ezt a szűkületet okozhatja sérülés, törés, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, tumor, csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség is. Kéztő carpalis alagút szindróma esetén a csukló carpus csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítva az alattuk lévő cubitalis alagút szindróma kezelése medianus ideget.

    A nervus medianus a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg, mely az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik. A könyöknél kialakuló cubitalis alagút szindróma esetén, a könyöktájon szűk, csontos csatornában haladó nervus ulnaris ideg kerül leszorítás alá. Az ideget itt több behatás is érheti, itt fordul át a felkarról az alkarra, a könyök hajlítása és nyújtása során pedig fokozottabban ki van téve megnyúlásnak is.

    Bizonyos szisztémás betegségek mellett, mint a pajzsmirigy működési zavara, rheumatoid arthritis, vagy a cukorbetegség , jóval nagyobb az alagút szindróma kialakulásának kockázata is. Alagútszindróma áttekintés Hogyan ismerhető fel a kéztő és a könyök alagút szindróma? A kéz beidegzéséről három ideg gondoskodik: a középideg nervus medianus amely a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak tenyéri oldalát, valamint ezek utolsó ujjperceit látja ízületi fájdalom toxinok, a singcsonti ideg nervus ulnarismely a gyűrűs és kisujj beidegzését biztosítja, valamint a kézhát hüvelyk, mutató és középső ujjait ellátó orsóideg nervus radialis.

    Ha ezen idegek közül valamelyik leszorítás alá kerül, az általa kiszolgált területen különféle neurológiai panaszok léphetnek fel. A vizsgálat eredményeképpen pedig kezeli, ha szükséges. A módszer célja, hogy speciális fogásokkal az alsó és felső végtagok idegeit felszabadítsa a fokozott nyomás alól.

    Vagyis megszüntesse a zsibbadást. A kezelés során először megvizsgáljuk a zsibbadó területet, és a speciális tesztek segítségével megállapítjuk a panasz okát. Majd különböző manuálterápiás és idegmobilizációs technikákkal segítjük az érintett ideg gyógyulását az ideg nyomódásának csökkentésével. Ezekkel a fogásokkal serkentjük az ideg keringését, amelynek eredményeként csökken a fájdalom és a zsibbadás is.

    Természetesen a hozzánk forduló panaszost otthon végezhető gyakorlatokkal is ellátjuk. Ezeknek a gyakorlatoknak a rendszeres végzésével segítheti mielőbbi gyógyulását. Ilyen zsibbadás jellegű tüneteknél a hozzánk forduló panaszosok rendre visszatérő kérdései: Milyen gyakorlatokat kell végeznem? Mikor kell csinálnom a gyakorlatokat? Mennyi ideig kell csinálnom? El fog múlni ezektől a zsibbadás? Ezek azok a kérdések, amelyekre a panaszától függően mindenkinek más és más válaszokat kell adnunk.

    Különösen az első kérdésre adott gyakorlatok sorozata mindenkinél más. Mégpedig konkrét panaszától, zsibbadó végtagjától függően. Az otthon is végezhető gyakorlatokat célszerű jellemzően reggel, vagy inkább napközben csinálni. Így az elért eredmény így tovább megmarad. Lehetőleg minden nap. Kezdetben rövidebb ideig, kevesebb ismétlésszámmal dolgozzon.

    Majd fokozatosan növelheti a gyakorlatok végzésének idejét. Fontos, hogy ne legyen fájdalmas, túlzottan megterhelő. Az Ön problémájára hatásos nyújtó, lazító gyakorlatsort gyógytornászunktól panaszának felmérésekor kapja meg. Személyesen Önnek összeállítva.

    Elmondja Önnek a gyakorlatok végzésének szabályait is. Szabaduljon meg zsibbadásától célzott gyógytornával. És gondolja végig, hogy a zsibbadás megszünte után mivel fogja tölteni felszabaduló idejét. Kéz zsibbadás kezelése esettanulmány Nyomódó ideg felszabadítása gyógytornával Minél hamarabb fordul szakemberhez panaszával, annál könnyebben kezelhető a fájdalma.

    Hamarabb szüntethető meg a zsibbadás, és biztosítható a tünetmentesség. A tünetek kiújulására azonban lehet számítani. Főleg akkor, ha erre hajlamosító tényezők, például a munkavégzéséből adódóan fennállnak Önnél. A fájdalmat, a zsibbadást okozó izmok ellentétes irányú rendszeres mozgatásával azonban jó esélye van a fájdalom tartós megszüntetésére.

    Reumatológia gyakori kérdések Önnek milyen tünetei vannak? Mit érez, és mit szeretne megszüntetni? Eljön hozzánk zsibbadó végtagjának panaszmentességéért? Kérdése van zsibbadása megszüntetéséről, és szeretne választ kapni rá? Zsibbadást megszüntető konzultációján 30 perces gyógyító figyelem várja. Beszéljen Dr.

    Mészáros Ádám ortopédus szakorvosunkkal a zsibbadó végtagjában nyomás alatt lévő ideg felszabadításáról. Idegfelszabadító konzultációjára előzetes bejelentkezés alapján várjuk. Vagy töltse ki az űrlapot. Az űrlapon adja meg elérhetőségét, és kollégánk visszahívja Önt! A konzultáción ortopéd szakorvosunk megvizsgálja. Majd teljes körűen tájékoztatja alagút szindrómája pillanatnyi állapotáról. Bessenyei Mónika, neurológus Testünk különböző pontjain megjelenő, kínzó fájdalmakért, zsibbadásokért és izomgyengeségekért gyakran az adott területet beidegző perifériás ideg nyomódása tehető felelőssé.

    Az idegek feladata a külvilágból, illetve a szervezetünkből származó információ szállítása a központi idegrendszerbe és az idegrendszer által szervezett válaszok visszaszállítása a különböző szervekhez, biztosítva ezzel a szervezet megfelelő működését. Az idegek behálózzák egész testünket. A perifériás idegek lefutásuk közben izmok, inak, erek és csontos képletek között haladnak, melyek helyenként az ideg körül mintegy alagutat képeznek.

    Ezekben az alagutakban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, melyet bizonyos betegségek pl. Egyrészről az adott betegséggel együtt járó fokozott oedema képződési hajlam miatt, másrészről, mivel maga az alapbetegség is az idegek károsodását okozza. A zsibbadás és fájdalom kezdetben az éjszaki órákban jellemző, majd egyre gyakoribbá válik a nappali időszakban is.

    A betegség diagnózisára már a tünetek alapján, a panaszok részletes kikérdezése, valamint a beteg alapos vizsgálata után következtetni lehet. Ennek ellenére sokszor nem kerül felismerésre, mert valamilyen súlyosabb betegséget keresnek a háttérben pl.

    A betegség biztos diagnózisa az úgynevezett elektroneurographias ENG vizsgálattal állítható fel, mellyel az idegek vezetési sebességének és az ingerlés során kapott válasz amplitúdójának nagyságának meghatározásából megállapítható az idegi károsodás mértéke és helye. Emellett szükséges lehet a károsodott terület röntgen vagy ultrahangos vizsgálata, a nyomódás okának tisztázására pl. Érdemes minél hamarabb az első zsibbadásos-fájdalmas tünetek jelentkezése után neurológushoz fordulni, mert a később kialakuló tünetek, az érzészavar és izomsorvadás már nem gyógyítható maradványtünetek nélkül.

    Melyek a kezelés lépései? A kezelés lépései a következők: kezdetben az adott terület éjszakai, vagy ha szükséges nappali nyugalomba helyezése különböző rögzítő sínek használatával, kiegészítésként és súlyosabb esetben nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy helyileg használandó kenőcsök használata, fizikoterápia az adott területre, szintén gyulladás- és oedema csökkentés céljából, az adott ponton szteroid injekció adása, a legsúlyosabb esetben az ideg műtéti felszabadítása.

    Az időben felismert alagút szindróma kimenetele kedvező, a betegek tünetmentessé tehetők, bár kiújulásra sajnos minden esetben lehet számítani, főleg ha hajlamosító tényezők is fennállnak. A nemszteroid gyulladáscsökkentőkről A nemszteroid gyulladáscsökkentők csillapítják a fájdalmat, alkalmazhatók gyulladásos enyhe vagy közepesen erős fájdalommal járó ízületi gyulladásokban.

    Hatásosak fejfájások, fogfájások és szülés utáni fájdalmak enyhítésénél is, ám használatukra oda kell figyelni! Szervezetünkben különböző károsodások hatására gyulladások alakulhatnak ki. A gyulladás élettani jelentősége kettős: egyrészt a külső károsító tényezőket kiküszöböli, ez a szervezet számára hasznos.

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *