Köszvényes ízületi fájdalom

Navigáció

Köszvény tünetei és kezelése

Reumatológiai megbetegedések : Köszvény

Miért alakul ki a köszvény?

Köszvény kialakulásának okai

Köszvény tünetei és kezelése

Az atrophiás jellegű polyarthritis reumaticával és reumatoid arthritisszel szemben inkább hypertrophiás ízületi megbetegedés, melyre röntgenológiailag az ízületi rések elmosódása, az ízületi felszínek megvastagodása, rajtuk tüskeképződés jellemző. A húgysav kiválasztásához szükség van vízre, ezért a köszvényes betegeknek is feltétlenül oda kell figyelniük a folyadékpótlásra. A reumatoid faktor 19 S nagyságrendű macroglobulin. A rohamokban jelentkező ízületi gyulladás először év között jelentkezik. Lényegében juvenilis reumatoid arthritisről van szó. Ő ellenőrzi, hogy valóban köszvényről van-e szó, és nem fertőzésről a kétféle probléma tünetei igen hasonlóak lehetnekés olyan gyógyszereket javasolhat, amelyekkel csökkenthető a vér húgysavszintje. A köszvény gyógyulási esélyei Ha ismert, hogy mi okozza a köszvényes rohamhoz vezető magas húgysavszintet, és az kezelhető, akkor maga a köszvény is megszűnik.

Köszvény kialakulásának okai A későbbi, ismételt megjelenések egyre hosszabbak és több ízületet érintenek. Köszvényes roham A köszvényes roham legtöbbször éjszaka kezdődik. Akut roham reumás polyarthritis gondolatát kelti, de éppen a köszvényes roham legtöbbször egyetlen kisízület, leggyakrabban a nagyujj alapízületének nagy fájdalmat okozó, megduzzadó, kipirosodó gyulladása. Nagyobb mértékű csípőízületi arthrosis azonban az idők folyamán psoas és adductorkontrakturával járhat és ilyenkor a medence aszimmetriássá válik, a beteg járása nehezített vagy később lehetetlen. A rohamot kiválthatja fáradtság, stressz, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, fehérjedús étrend, valamint sérülés, műtét. Olykor-olykor még az ágynemű is ólomsúllyal nehezedhet a fájó testrészre: használjon könnyű, steppelt takarót, és próbálja megemelni — például úgy, hogy megtámasztja egy kartondoboz segítségével - hogy ne érjen a gyulladt vagy fáj­dalmas területhez.

Reumatológiai megbetegedések : Köszvény

Az esetek 60 százalékában a nagy lábujj alapízületét érinti, az érintett terület pirosas-lilás elszíneződést mutat, megdagad, forró tapintású és nagyon fájdalmas, olyannyira, hogy a takaró érintése is elviselhetetlen fájdalmat okoz.

Reggelre a panaszok gyakran enyhülnek, alábbhagynak, a következő három-öt napban azonban visszatérnek. Kísérő tünet az általános betegségérzet, a láz, a magas pulzusszám, a fejfájás és a hányás. Probléma három esetben adódhat: kialakulhat a köszvény, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, ha a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni, illetve ha egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának.

A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben apró, tűhegyes kristályok formájában ; az első két esetben a vér húgysavszintje is megemelkedik. Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban a nagy falósejtek makrofágok váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat.

Ha egy ízületben hirtelen intenzív fájdalmat észlel, ha ízülete meleg és érzékeny, forduljon orvoshoz! A kezeletlen köszvény egyre súlyosabbá válva hosszú távon ízületi károsodáshoz vezet. Hajlamos-e Ön a betegségre? Kicsapódó húgysavkristályok Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát: Életkor és nem. Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysavszintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysavszintje is megközelíti a férfiakét.

Ennek megfelelően férfiakban, általában valamivel korábban alakul ki köszvény év között , míg nőknél a menopauzát követően. Genetikai tényezők. Öt köszvényes betegből legalább egynél, a családban már előfordult köszvény. Életviteli tényezők.

A kezeletlen köszvény a fájdalom fokozódásához és az ízület károsodásához vezethet. Azonnal keress fel orvost, ha az ízület meleg, kivörösödik és lázad jelenik meg. Ez akár fertőzés jele is lehet. A köszvény okai Akkor fordul elő, amikor urátkristályok halmozódnak fel az ízületben. Ez váltja ki a gyulladást és az intenzív fájdalmat.

Az urátkristályok akkor keletkeznek, ha tartósan magas a vérben a húgysav mennyisége. Az egészséges szervezet is termel húgysavat, azaz természetes módon fordul elő a testben.

A húgysav a purin vegyületek lebontásából származik. Bizonyos ételekkel, például sertés- marha- pulykahús, halak, belsőségek pl. Az alkoholtartalmú italok, különösen a sör, továbbá a gyümölcscukorral fruktózzal édesített italok fokozzák a húgysav magasabb szintjét. A köszvény előfordulása és okai Ha azonban túl sok keletkezik vagy a vese keveset választ ki, akkor a húgysav felhalmozódhat és éles, tűszerű urátkristályok képződnek az ízületekben és a környező szövetekben.

Ez okozza a fájdalmat, gyulladást és duzzanatot. Kockázati köszvényes ízületi fájdalom A köszvény nagy valószínűséggel alakul ki, ha magas a vér húgysavszint a szervezetedben. A húgysavszintet növelő tényezők a következők: Diéta. Köszvény tünetei és kezelése Az alkoholfogyasztás -különösen a söré- növeli kockázatot.

Túlsúly esetén a szervezetben több húgysav keletkezik és a vesék nem tudnak elég gyorsan megszabadulni tőle. Egészségi állapot. Bizonyos betegségek -mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, metabolikus-szindróma, szív- és vesebetegség növelik a köszvény kockázatát. Bizonyos gyógyszerek.

Miért alakul ki a köszvény?

Való igaz, hogy ki kellett hagynia étrendjéből a vajat és a zsíros húsokat, de nem minden zsiradék ártalmas. A nagylábujj nem csak elviselhetetlenül fájdalmas lesz, hanem duzzadtabb, melegebb és pirosabb is. A nagy fájdalom miatt az ízületi mozgás korlátozott. Leggyakrabban — és különösen típusos alakjában — fiatalok betegsége. A probléma Magyarországon viszonylag ritka.

Köszvény kialakulásának okai

Köszvény kialakulásának okai A vérben a húgysavszint kórosan megemelkedik, melyet döntő mértékben az elfogyasztott táplálék összetétele befolyásolja.

Az emelkedett mennyiségben lévő húgsavas sók, az anyagcsere zavarnak köszönhetően lerakódnak a különböző szövetekben, elsősorban az ízületekben. A húgysav három módon tud felszaporodni a szervezetben a szervezet túl sok húgysavat termel a húgysav nehezen tud ürülni az ízületekben a kicsapódásnak kedvező feltételek alakulnak ki Köszvény fajtái Elsődleges köszvény — a betegség oka a megemelkedett húgysavszínt Másodlagos köszvény — a köszvény egyéb betegség, mint pl.

Rizikófaktorok A köszvény kialakulásában a családi halmozódás és az alábbi rizikófaktorok együttes megléte fontos szerepet játszik. A jelenség neve podagra. Kapcsolódó cikkünk Mit tervez a Prima Medica Egészséghálózat? A különböző okok miatti fájdalom komplex szemléletű kezelése mellett a FájdalomKözpont azzal is büszkélkedhet, hogy egy milliárdos árbevételű A köszvényes roham hirtelen alakul ki, leggyakrabban éjszaka jelentkezik. Az erős, ízületi fájdalom napig tart. A napok alatt a kezelés hatására a fájdalom intenzitása csökken, majd magától elmúlik.

Az ízületek begyulladnak, kipirosodnak. A területen duzzanat alakul ki és nyomás érzékeny lesz. A köszvény tünetei hasonlítanak a reuma tüneteire, de az utóbbinál nem csak az ízületeket, hanem egyéb szerveket érintő autoimmun betegségről beszélünk. Diagnózis felállítása A kórtörténet és a vérben megemelkedett húgysavszint segít a diagnózis felállításában.

Ha a köszvény huzamosabb ideig fennáll, krónikussá válik, akkor röntgenfelvételen az ízületek pusztulása látható. Az ízületek, ínhüvelyek és bursák között köszvényes csomók alakulnak ki, melyek szabad szemmel láthatóak. Súlyosabb formái 30 éves kor alatt kezdődnek, az esetek zömében ilyenkor az enzimrendszer valamely örökletes betegsége áll a háttérben.

A betegség hosszabb fennállása után a folyamat idültté válhat, és ízületi torzulást okozhat. A húgysav élettani körülmények között is jelen van a szervezetben, többek között a vérben. Túlnyomó része a sejtek lebomlásának egyik melléktermékeként, kisebb hányada a táplálkozás során kerül a szervezetbe. Ha a vesék valamilyen oknál fogva nem tudják eltávolítani a felesleges mennyiségű húgysavat a szervezetből, vagy olyan betegség áll fenn, melyben felgyorsult a sejtek pusztulása pl.

Emelkedett húgysavszint kialakulhat az enzimrendszer bizonyos örökletes betegségei, valamint olyan gyógyszerek szedése esetén is, melyek csökkentik a vese kiválasztó funkcióját. A köszvény kialakulása és tünetei A heveny köszvényes roham hirtelen alakul ki, súlyos fájdalommal kezdődik egy vagy több ízületben, típusosan éjszaka jelentkezik. A gyulladást követően e területek hámlanak és viszketnek. Általános panaszok is felléphetnek, például láz mely elérheti a 39°C-t , hidegrázás, általános rossz közérzet.

A leggyakoribb előfordulási helye a nagylábujj öregujj alapízülete, de ugyancsak gyakran érinti a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületét is. Ritkán lesz köszvényes a gerinc, a csípő és a váll. Ennek oka, hogy a húgysav sója, az urát alacsonyabb hőmérsékleten, így a perifériásabb helyzetű ízületekben könnyebben kristályosodik. A rohamot kiválthatja fáradtság, stressz, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, fehérjedús étrend, valamint sérülés, műtét.

A kezdeti roham után általában hónapokig, évekig tartó panaszmentes időszak következik. Kezeletlen betegben a betegség előrehaladtával a rohamok gyakoribbá vállnak, több ízületet érintenek, és tovább tartanak. Súlyosan elhanyagolt esetben az érintett ízületek maradandóan károsodhatnak, ezt nevezzük idült köszvénynek. A lerakódott kristályok ilyenkor már oly mértékben károsítják az ízületet, hogy a mozgás korlátozottá válhat.

A bőr alatt kemény csomók ún. Csomók képződhetnek a fül bőre alatt, a porcban, a könyök körül, valamint a belső szervekben is, elsősorban a vesében. Kezeletlen betegben a bőr alatti csomók felszakadhatnak, és a kristály fehéres massza formájában távozik. A köszvény diagnózisát az ízületek vizsgálata, a jellemző tünetek megléte, valamint a vérben mért magasabb húgysavszint alapján lehet felállítani.

Az esetek egy részében még a roham alatt sem emelkedik meg jelentősen a vérben a húgysavszint, ezért egy negatív lelet nem zárja ki a köszvény meglétét.

Roham alatt azonban általában megemelkedik a vérsüllyedés és a fehérvérsejt-szám. A diagnózist egyértelművé teheti az ízületi folyadékból injekciós tűvel vett minta, melyben mikroszkóppal felismerhetőek a tű alakú urát kristályok. A röntgenfelvétel kezdetben nem mutat eltérést, előrehaladott esetben a csontelváltozások és a közelükben lerakódott lágyszöveti kemény csomók jól láthatók.

Kezelése, megelőzése A kezelés elsődleges célja a fájdalom mérséklése és a gyulladás csökkentése. A betegség speciális gyógyszere a kolchicin, mely fél-egy nap alatt csökkenti a panaszokat.

Ez a gyógyszer szájon át szedhető, szükség, például gyomorpanaszok esetén injekciós formában is beadható. A fájdalom csökkentésére gyakran más típusú gyógyszereket, pl.

Ne feledje, ön is sok mindent tehet a köszvényes fájdalom megelőzéséért, illetve enyhítéséért. Étrendi változtatások. Egyen kevesebbet az olyan ételekből, mint a vörös húsok, a különféle belsőségek, a fésűkagyló, a szardínia, a pecse­nyéié és a tejszínes mártások — ezek mindegyikében sok a purin, amely­ből aztán a gondot okozó húgysav képződik.

Fogyasszon helyettük több zöldséget, gyümölcsöt és szemes gabonát például barna rizst. Naponta legfeljebb gramm sovány húst vagy halat egyen. Az alkohol — különösen a sör — megnehezíti a szervezet számára a purinoktól való megszabadulást.

Szomját inkább vízzel oltsa; a szervezet megfelelő vízellátása a rohamok megelőzésében is segíthet. A túlsúlyosság miatt gyakoribbá válhatnak a köszvényes rohamok. Igyekezzen lefogyni a fent említett étrendi változtatásokkal, és úgy, hogy a hét napjainak többségén legalább 30 perc testmozgást végez. A gyorsdiétákat nagy ívben kerülje el: a túl gyors — heti egykilós vagy nagyobb mértékű — fogyás szintén köszvényes rohamot okozhat. Egyes kutatásokból az derült ki, hogy a kávé — a koffeinmentes is — csökkenti a purinszintet.

Egyen rengeteg narancsot, paprikát, brokkolit és más, C-vitaminban gazdag zöldséget és gyümölcsöt. A Tufts Egyetem egyik kutatása szerint két tányér gazpacho C-vitaminban dús nyers zöldségekből, például paradicsomból és paprikából készült spanyol zöldségleves 18 százalékkal is csökkentheti a húgysavszintet.

Fogyasszon naponta nagyjából 72 milligramm C-vitamint — körülbelül ennyi van egy narancs­ban vagy egy fél piros kaliforniai paprikában. De vigyázat: egyeseknél a túl sok C-vitamin fogyasztása furcsa módon a köszvény rosszabbodásá­hoz vezethet, ezért feltétlenül kérje orvosa tanácsát, mielőtt ezzel a mód­szerrel próbálkozna. Egyen cseresznyét, mivel ez is mérsékelheti a húgysav­szintet. A Kaliforniai Egyetem egyik felméréséből kiderült, hogy nőknél másfél csészényi cseresznye elfogyasztása után jelentősen esett a vér húgy-savszintje, a vizeletben pedig nőtt e vegyület koncentrációja.

Az ananászban előforduló, bromelain nevű enzim segít a gyulladás és a fájdalom enyhítésében. Roham idején napi félcsészényit fogyasszon belőle. Való igaz, hogy ki kellett hagynia étrendjéből a vajat és a zsíros húsokat, de nem minden zsiradék ártalmas. Az olíva-, az avokádó-és a repceolaj például telítetlen zsírokat tartalmaz, amelyek a kutatások szerint talán a húgysavszintet is csökkentik. Kalóriabevitelének mintegy 30 százalékát zsíroknak kell kitennie, és az a jó, ha ennek legalább a két­harmada telítetlen zsírokból származik.

Azonnali enyhülés Amikor a köszvény már szinte elviselhetetlen, az alábbi módszerek némi enyhülést kínálhatnak. A roham idején próbáljon bottal vagy járókerettel gyalo­golni: ez csökkenti a fájó ízület terhelését.

A botot a fájóval ellentétes oldali kezében tartsa. Jeges borogatás. Ugyanígy a már említett egyéb csontbetegségek tárgyalására; ízületi fájdalom. E felsorolás tanulsága csupán annyi, hogy a végtagok fájdalmasságában, ha ideg, ér, izom és ízületi eredetű fájdalmat nem tudunk bizonyítani, mindenképpen végezzünk röntgenvizsgálatot a fájdalmas végtagról.

Helyes, ha, minden esetben meghatározzuk a szérum Ca és P tartalmát és alkalikus foszfatáz tartalmát. Ízületi fájdalmak A tabeses arthropathia és néha a diabeteses arthropathia kivételével valamennyi ízületi megbetegedés fájdalmat okoz. E fájdalomra elsősorban az jellemző, hogy az ízület mozgásával vagy mozgatásával függ össze, vagyis a fájdalmat az ízület működése fejti ki, a nyugalmi fájdalmat pedig a működés fokozza.

Akut polyarthritis Az ízületek fájdalmasságának egyik típusa az akut polyarthritis fájdalma vagy a köszvényes roham fájdalma. Ez éles, körülírt, feszülő fájdalom, mely a tok nyomásával is kiváltható. A fájdalom karaktere megváltozik, ha az ízület körüli szövetek is fájdalmassá válnak: ilyenkor a fájdalomzsongó, mélyebb, tompább, az ízületben a duzzadás, feszülés érzése dominál és ennek megfelelően az ízület olyan középhelyzetet foglal el, melyben a fájdalmasság a legkisebb.

Ilyen fájdalommal járnak az izzadmányos gyulladások vagy pl. A degeneratív ízületi betegségek, arthrosisok fájdalma nem annyira éles, mint a gyulladásos fájdalom, nem korlátozódik olyan határozottan az ízület környékére és átterjed az izomba is.

A fájdalom csak akkor válik élessé, ha a vizsgáló a beteg ízületet a mozgásképesség határáig feszíti vagy hajlítja. A gyakorlatban az ízületi megbetegedéseket nemigen lehet a fájdalom jellege alapján elkülöníteni. Ezért helyesebbnek látszik a gyulladásos jelenségekkel, lázzal járó arthritisék és a gyulladásos jelek nélkül, láz nélkül keletkező degeneratív ízületi bántalmak, a láb és boka arthrosisok elkülönítése.

További csoportok állíthatók fel az általános megbetegedésekkel kapcsolatos ízületi jelenségekből, mégpedig az infekciós betegségekkel, anyagcsere-betegségekkel, allergiás betegségekkel összefüggő ízületi jelenségekből. Polyarthritis reumatica acuta elkülönítése Az akut reumás polyarthritis több ízület egyidőben zajló, de legtöbbször inkább változó lázas megbetegedése, melynek diagnózisa a megelőző felső légúti fertőzés vagy tonsillitis, a duzzanattal, kipirosodással járó igen fájdalmas ízületi lob, a gyakran kísérő szívizommegbetegedés, a süllyedés nagymértékű gyorsulása, az antistreptolysintiter növekedése, a C-reaktív protein megszaporodása alapján legtöbbször nem ütközik nehézségbe.

Leggyakrabban — és különösen típusos alakjában — fiatalok betegsége. Elsősorban a nagyobb ízületek betegszenek meg a gyulladás tipikus jelenségeivel. Az ízület duzzadt, meleg, piros: mozgása elsősorban a fájdalom miatt nem lehetséges. Gennyedés sohasem keletkezik. Az egyik ízület gyulladásának csökkenésekor vagy megszűnésekor egy másik ízület válik fájdalmassá. Leggyakrabban a boka, a térd, csukló, könyök, vállízület betegszik meg, ritkábban a coxa vagy a mandibula ízület.

Az ujjak ízületei, általában a kisízületek épen maradnak. A betegség mellékhatásai A betegek nagymértékben izzadnak. Hosszan fennálló, lázas megbetegedés is aránylag kevéssé befolyásolja általános állapotukat. Anaemia gyorsan kialakul. A betegséget leucocytosis szokta kísérni. Néha a lép is tapintható és a Rumpel-Leede-tünet pozitívvá válik. Megjelenhetnek purpurák és bőrvérzések is. Ilyenkor szoktak peliosis reumaticáról beszélni.

A láz magas, a betegek néha hyperpyrexiásak, hidegrázás azonban nem fordul elő. A lázat és az általános állapotot is igen jól befolyásolja szalicil vagy amidazofen nagy adagja és különösen jól a mellékveseszteroid. Az ízületi gyulladás reumás eredetének határozott bizonyítéka a carditis, a maga klinikai és elektrokardiográfiás jeleivel és vitium kifejlődése. Ugyancsak bizonyíték chorea megjelenése is.

Az akut reumás polyarthritisnek első és másodrendű tüneteit szokták megjelölni. Elsőrendű, tehát a diagnózisban fontos tünet az anamnézis adata, mely szerint polyarthritises állapot keletkezésére a múltban többször sor került, a jellemző ízületi gyulladás a nagyízületekben, váltakozó és sohasem szimmetriás jelenségekkel, a carditis vagy chorea megjelenése és a nagymértékben gyorsult vérsejtsüllyedés.

Másodrendű fontosságú tünet a betegségre jellemző erythema marginatum: szabálytalanul hullámos határú futó exanthema, purpura, a bőr alatt tapintható reumás csomó, főleg az ízületek környékén, reumás pneumonia megjelenése tapasztalatunk szerint igen ritka és a növekedett antistreptolysintiter.

Az antistreptolysintiter normális átlaga , egészséges egyéneken 64 és közt ingadozik. Ez nem csodálni való, minthogy a titer növekedése csupán a Streptococcus behatolás jelzője és klinikai tünet nélküli Streptococcus fertőzés vagy banálisnak látszó tonsillitis következménye is lehet. Reumás lázra, carditisre, akut glomerulonephritisre a titer növekedése egyaránt jellemző, de jellemző torokgyulladás utáni állapotra is.

A titer növekedése tehát nem bizonyítja a polyarthritis reumatica diagnózisát, adott esetben azonban valószínűsíti. Jellemző a titer növekedése a betegség folyamán és fennmaradó magassága a betegség lezajlása után. Diagnosztikusán általában csak a nál nagyobb titert értékeljük. Megjegyezzük, hogy növekedett AST-titert találhatunk disszeminált tuberculosisban, néha tüdőtuberculosisban is, akut hepatitisben, allergiás purpuraban, sőt néha reumatoid arthritisben is.

Laboratóriumunk megfigyelte, hogy hyperlipoproteinaemiában szenvedő betegek szérumában gyakran magasabb az AST-titer. Ennek nyilván technikai okai vannak. Vérsüllyedés mint tünet Nemegyszer megszaporodik a C-reaktív protein mennyisége is a szérumban, e növekedésnek azonban elkülönítő diagnosztikus jelentősége nincs, legfeljebb aktivitási jelnek tekinthető.

Legfontosabb laboratóriumi tünet a vérsejtsüllyedés gyakran extrém gyorsulása. Ez leginkább fibrinogen és alfa2globulin megszaporodásából származik. A süllyedés ilyen gyorsulása azonban számos más betegségben is kimutatható tumorok, lázas betegségek, paraproteinaemiák, plasmocytoma, benignus gammopathia stb. Polyarthritist okozhatnak septikus megbetegedések is.

Ezekben a megbetegedett ízületek száma nem olyan nagy, mint reumás polyarthritisben, sőt nemegyszer csupán monarthritis keletkezik. Az ilyen ízületi megbetegedés nem jár olyan mértékű duzzanattal és pírral, mint a reumás polyarthritis, viszont hajlamosabb elgennyedésre. Streptococcussepsis, scarlatina, erysipelas, Pneumococcussepsis, tífusz vagy Gonococcus okozhat ilyen, ún. Infektarthritis Infektarthritisszel járhat a dysenteria, brucellosis, morbilli, Weilféle betegség is.

Ismeretesek a vírushepatitis kezdetén megjelenő ízületi panaszok, melyek antigénantitest reakció megnyilvánulásaiként reumás polyarthritis gyanúját kelthetik. E gyanút csak a sárgaság megjelenése oszlatja el. Banális infektarthritis Banális infektarthritisek a már említett gócfertőzés következtében keletkezhetnek, a gócfertőzés kérdése azonban még nincsen lezárva. Ilyenkor, rendszerint láz nélkül, egy vagy több ízületre terjedő fájdalomról van szó, az ízületeken alakváltozás nem mutatkozik vagy csupán enyhe duzzanat és mozgáskorlátozás.

A megfelelő granulomás fog vagy a gennyes tonsillák eltávolítása után — post hoc vagy ergo hoc — a panaszok megszűnnek. A süllyedés nem gyorsul, leucocytosist nem találunk. Akut polyarthritis jelenségeit idézi elő lázzal és ízületi duzzanatokkal az akut allergia, pl.

A bőrjelenségek dominálnak ilyenkor, az allergén legtöbbször ismert, az ízületeken látható elváltozások általában nincsenek és a vérképben esetleg eosinophilia mutatkozik. Reumás polyarthritisben is előfordulnak bőrjelenségek, de nem gyakran. Néha az erythema nodosum is akut reumás láz részjelensége. A scorbutban ritkán, haemophiliában azonban gyakrabban előforduló haemarthros csupán egyetlen ízület megbetegedése, leggyakrabban a térdízületé.

Láz általában nincs, az ízület duzzanata feltűnőbb, mint a fájdalmasság. Az ízületi bántalmat legtöbbször apró trauma váltja ki, néha azonban észrevehető külső behatás nélkül keletkezik az ízület jelentékeny duzzanata. Többször ismétlődő haemarthros krónikus arthritisre vagy inkább arthrosisra vezet.

Intermittáló lázzal járó polyarthritisről van szó, melyben bőrjelenségek keletkeznek, a lép megnagyobbodik és néha carditis is kialakul. A kórkép felnőttön is előfordul és tünetei az akut polyarthritisből, valamint a sepsis jelenségeiből tevődnek össze.

Reumás polyarthritistől a septikus lázmenetben, a hosszú tartamban és abban is különbözik, hogy szalicilra, amidazofenre nem jól reagál. Az AST normális marad. Saját esetünk kortikoszteroidokkal tünetmentesen volt tartható.

Nem egészen biztos, hogy jól körülhatárolt kórképről van szó, lehet, hogy csupán a reumatoid arthritis egyik változatáról. HEGGLIN a visszatérő ízületi panaszokkal, bőrjelenségekkel, gyulladásos tünetekkel járó krónikus lázas betegségeket febris periodica hyperergica gyűjtőnéven foglalja össze.

E gyűjtőfogalom használatának jogosultsága is kétes. Az elkülönítő diagnózisban tuberculosisos, syphilises, köszvényes ízületi gyulladás, arthropathia diabetica lehetősége is szóba jön. Ezek elkülönítését azonban inkább a reumatoid arthritis megbeszélésekor tárgyaljuk éppúgy, mint a reumatoid arthritis számos formáját és az ismeretlen eredetű, valamint az autoimmun ízületi megbetegedéseket.

A reumatoid arthritisnék ismeretes fiatalkori alakja, mely akutan, esetleg lázzal kezdődik és a nagyízületekre is kiterjedhet. Ilyen forma a reumás polyarthritisszel könnyen összetéveszthető. Megemlítjük, hogy akut periostitis, izomfájdalom, osteomyelitis is keltheti ízületi megbetegedés gyanúját, az ízület kitapintása, mozgatása alkalmával azonban könnyen eldönthető, hogy az ízület vagy a csont, illetve az izmok fájdalmáról vane szó.

A reumatoid arthritis elkülönítése El szokták választani a primer és szekunder krónikus arthritiseket, az angolszász irodalomban azonban minden krónikus polyarthritis reumatoid arthritis néven szerepel. Elterjedten használatos neve PCP.

Ha a biztosan reumás akut polyarthritis nem gyógyul meg, hanem krónikus polyarthritisbe megy át, az ízületek deformálódnak és legtöbbször vitium is kialakul, szekunder krónikus polyarthritisről beszélhetünk. Ez ritka és diagnózisához az anamnézisben szereplő biztos reumás polyarthritis szükséges. Ebben a megbetegedésben — a kialakult szívbetegségen kívül — általános tünetek hiányoznak, anaemia, gyorsult süllyedés, láz nincs, az antistreptolysintiter is közel normális értékre csökken.

Ebben az állapotban a beteget csupán ízületeinek deformitása és ezzel kapcsolatos fájdalma foglalkoztatja és mozgási zavarát nem tekintve, jó állapotban van. A reumás láz profilaxisával függ össze, hogy valódi krónikus polyarthritist ma már alig látunk. Sokkal gyakoribb a krónikus polyarthritisnek az az alakja, melyre az ízületek, főleg a kisízületek súlyos, szimmetrikus deformitásán kívül láz vagy hőemelkedés, gyorsult süllyedés, fokozatosan kifejlődő, néha igen nagyfokú anaemia, leucocytosis, de néha inkább leukopenia, egyre romló általános állapot és a krónikus lefolyást megszakító akut exacerbatiók sora jellemző.

E megbetegedés múltjában akut ízületi gyulladás nem szerepel, ám maga a betegség akutan is kezdődhet. Tünetei között az endocarditis következményei nem ismerhetők fel.

A szívizom bántalma előfordul, de vitium csak azokban a ritka esetekben, amelyekben a reumatoid arthritis reumás lázzal szövődik. Reumatoid arthritis tünetei A megbetegedésre elsősorban a kisízületek szimmetrikus, fájdalmas deformitása jellemző. Inkább nők betegsége, mint férfiaké. Nem jár magas lázzal, legtöbbször lappangva, lassan kezdődik, ismeretes azonban akut formája is.

A reumás polyarthritis ízületi panaszaival szemben inkább a kéz és a láb ízületei duzzadnak meg és válnak fájdalmassá, majd nagymértékben deformálódnak. A deformált kéz képe igen jellemző. Az ujjak ulnáris irányban ferdülnek el, természetesen csak régebbi esetekben. Kezdetben csupán az ujjak reggeli merevsége, az ízületek nyomási fájdalma, deformitása jellemző, mely mindig szimmetrikus. Később a nagy ízületek gyulladása is kialakul, de nem jár pirossággal, dagadással. Valamennyi ízület fokozatosan merevvé és deformálttá válik.

Az izomzat anatópiája reumatoid arthritis esetén Feltűnő az izomzat atrophiája, mely legjellegzetesebb az interosseus izmokon, de kifejlődik a kéz és a láb valamennyi izmán, olyan mértékben, hogy az önmagában alig duzzadt ízület relatíve erősen duzzadtnak látszik. A beteg a kézen paraesthesiát panaszol, a tenyéren hyperhidrosis figyelhető meg, erythema palmare keletkezik. Az ujjak interphalangealis ízületei orsószerűen megduzzadnak, megmerevednek a nyaki csigolyák közti ízületek és az ízületek feszítő oldalán néhasubcutan csomók keletkeznek, a könyökön, az alkar ulnáris élén, a térden és a tibia mentén.

Reumatoid arthritis röntgenképe Jellegzetes a reumatoid arthritis röntgenképe: osteoporosis, a porc pusztulása, a csontok corticalisának kimaródása, cisztaszerű felritkulások keletkezése figyelhető meg, az inak tapadási helyén meszesedés keletkezik. Megjegyzendő, hogy a röntgenjelek súlyossága nem párhuzamos a klinikai kép súlyosságával. A röntgenlelet önmagában azonban nem elegendő a diagnózishoz.

Jellegzetes röntgen lelettel jár. Nem reagál szalicilra. A szív általában egészséges marad. Az ízületek megbetegedése legtöbbször szimmetrikus, visszafejlődő fellobbanások után fokozatosan maradandó deformitások keletkeznek, a kisízületek az ujjakon orsószerűen megduzzadnak, izomatrophia fejlődik ki. Jellemző a csontszcintigráfiás lelet. Mindezzel szemben a reumás polyarthritis a nagyízületek piros duzzanattal kezdődő gyulladásával jár, amely szalicilra igen jól reagál.

A gyulladás nem szimmetrikus, vándorló, a kis kézízületeket kevéssé támadja meg, a kisízületek közül még leginkább a temporomandibuláris ízület betegszik meg. Fiatalkorban, nemegyszer gyermekkorban kezdődik, mindig az első betegség után néhány héttel alakul ki, nem jár osteoporosissal, izomatrophiával. Gyakran vitium fejlődik ki.

A reumatoid arthritis diagnózisának fő kritériumai A reumatoid arthritis diagnózisának fő kritériumait a következőkben szokták megadni: a kéz és lábízületek, különösen az ujjak reggeli merevsége, az ízületek nyomási és mozgatási fájdalma az ujjak hajlításos összenyomása fájdalmas; Gönnsleintünet , a lágyrészek nem piros duzzanata, az interphalangealis ízületek szimmetrikus duzzanata, subcutan csomók kialakulása, jellemző röntgenlelet, kóros synovialis folyadék, a synovialis hártya szövettani változása, laboratóriumi leletek pozitivitása.

Ha e kritériumból legalább 7 megtalálható, a PCP diagnózisa biztos, de legalább 5 tünet is valószínűvé teszi a diagnózist.

A hosszan tartó reumatoid arthritisben szenvedő, legtöbbször idős beteg klinikai képe igen jellemző. Laboratóriumi vizsgálatok A laboratóriumi vizsgálatok közül az antistreptolysintiter reumatoid arthritisben normális, ellenben pozitívak azok a reakciók, melyek az ún.

A gyakorlatban leginkább a Waaler-Rose-próbát és a latexpróbát alkalmazzuk. Sajnos, legtöbbször csak a betegség fennállásának második félévében válnak pozitívvá.

A vérsejtsüllyedés a reumatoid arthritisben is gyorsult, gammaglobulin szaporulat, valamint az alfa 2-globulinok felszaporodása inkább reumatoid arthritis mellett szól. Ennek következménye a szokványos májpróbák pozitivitása is. Leucocytosis viszont inkább reumás lázra jellemző. A reumatoid tényező semmilyen más ízületi megbetegedésben nem mutatható ki és így a PCP diagnózisában jelentősége nagy. Negativitás azonban a PCP-t nem zárja ki. Tartós pozitivitás rossz prognózis jele.

A reumatoid faktor 19 S nagyságrendű macroglobulin. Kimutatására a mondottakon kívül a bentonitpróba is alkalmas. A fiatalkori eseteknek azonban e próbák csak kis százalékában pozitívak.

Ilyenkor természetesen el kell dönteni, hogy nem SLE-betegségről vane szó, melynek a polyarthritis csak részjelensége.

Bizonyos százalékban 70 antinuclearis antitesteket is ki lehet mutatni. Mindezen reakciók pozitivitása a reumás polyarthritisszel szemben reumatoid arthritis mellett szól. Ha az egyébként mindig normális AST is növekedett, ez azt jelenti, hogy a PCP-ben szenvedő beteget Streptococcus-infekció — akár reumás láz is — éri. A reumatoid arthritis diagnózisának felállításában a reumás lázon kívül a következő megbetegedések is szóba kerülnek: Still-Chauffard-betegség gyermekeken vagy fiatal felnőtteken fordul elő.

Ugyancsak lépnagyobbodással jár, a klinikai képen azonban a nyirokcsomók generalizált megnagyobbodása dominál. Feltűnő tünet a hypochrom anaemia.

Krónikus lázas betegség, melynek ízületi megnyilvánulásai inkább reumatoid arthritisre emlékeztetnek, mint reumás polyarthritisre.

A beteg gyermekeken kialakuló ankylosisok miatt a növekedés visszamarad. Carditisszel e betegség sem jár, néha azonban pleuritist észleltek. Lényegében juvenilis reumatoid arthritisről van szó. Prognózisa nem jó. Autoimmun betegségekben, sclerodermiában, periarteritis nodosában, dermatomyositisben ugyancsak a reumatoid arthritisnek megfelelő, tehát főleg a kisízületekre terjedő, máskor azonban polyarticularis jellegű panaszok jelennek meg Ezek leghatározottabbak a systemás lupus erythematosusban.

A reumatoid arthritistől nehéz a betegséget elkülöníteni, mert az LE-sejtjelenség ebben is pozitÍA lehet. Nem is mindig lehetséges. Előfordul, hogy az évekig típusos SLE bizonyos idő után reumatoid arthritis formájában zajlik tovább. Bőrjelenségek, tüdőinfiltrátumok, pleuritis vagy polyserositis, máj, lépnagyobbodás, vesebetegség inkább szól SLE mellett.

Az izombiopszia lelete a dermatomyositis, más esetehben a periarteritis nodosa lehetőségét bizonyítja, utóbbi esetben az eosinophilia, a vesemegbetegedés, hipertónia ás a perifériás nauritisek megjelenése segít.

A sclsrodermia felismerhető, néha a különböző oesophagogastrointestinalis tünetek hívják fel a figyelmet a betegség lehetőségére. A latexpróba pozitivitása inkább PCP mellett szól. Behcet-szindróma A Behcet-szindróma krónikus, lázas, rohamokban megjelenő allergiásseptikus jellegű megbetegedés, melynek a polyarthritisen kívül uveitis, iritis, a retina periarteritise, periphlebitise, retina vagy üvegtesti vérzés, hypopyon, valamint a szájnyálkahártya kifekélyesedése, genitalis ulceratio, erythema nodosumszerű kiütés a háton, vállon és a végtagokon, néha hydrarthrosis a jellemzője.

A belek ulceratióját is leírták és olyan esetek is ismeretesek, amelyekben systemás amyloidosis keletkezett. Arthritis tuberculosa Igen lassan, lappangva kifejlődő monarthritis, ritkán több ízület megbetegedése. Ha egyidőben három ízület is beteg, a tuberculosis lehetőségét biztonsággal kizárhatjuk.

Leggyakrabban valamelyik csigolyaízület, a térdízület, a csípőízület, könyök vagy csuklóízület betegszik meg, az esetek nagy részében már meglevő tuberculosis fertőzés talaján.

Főleg a gyermekkor és a fiatalkor betegsége és igen gyakran csatlakozik traumához. Az ízületből vett biopsziás anyag vagy az ízületből nyert folyadék állatoltásos vizsgálata biztosítja a diagnózist, mert a röntgenlelet általában nem elég jellemző. Láz általában nincs, subfebrilitas azonban legtöbbször kíséri az ízület megbetegedését. Előrehaladott esetben az ízületben végződő csont tuberculosisa már röntgenvizsgálattal is kimutatható.

Karakterisztikus jelenség a hidegtályog, mely keletkezési helyétől lefelé keresendő, leggyakrabban a gerinc mentén. A vérsejtsüllyedés mindig nagymértékben gyorsult. A reumatoid arthritistől az ízületi tuberculosist elhelyeződése, az egyetlen ízületre korlátozódó, semmiképpen sem szimmetriás bántalom, a láz hiánya, a legtöbbször jó általános állapot, a betegek fiatal kora és — ha erre lehetőség van — a szövettani vagy bakteriológiai vizsgálat különíti el.

A szervi tuberculosist is kísérheti ízületi panasz tuberculosisos arthritis keletkezése nélkül. Az ilyenkor keletkező polyarthritist inkább tuberculotoxikusnak tekinthetjük, az ízület maga ép, a fájdalom nem súlyos. A Poncetféle arthritis tüdő vagy vesetuberculosisban szenvedők ízületi panasza, nyilván allergiáshyperergiás jelenség.