Mellkasi fájdalom hátfájás
Navigáció
Nem szív eredetű okok
Szúró mellkasi fájdalom Különösen intenzív és gyakran nagyon makacs fájdalmat okozhatnak a mellkasi zúzódások. Mély légzéskor és különösen köhögéskor erősödnek a panaszok. Ilyen jellegű fájdalommal jár a bordatörés, a csonthártya sérülése, vagy az izomvérzéssel járó sérülések. A mellhártyagyulladás, különösen a száraz mellhártyagyulladás heves, mély légzésre erősödő fájdalommal jár, mely a be- és kilélegzés szünetében érezhetően alábbhagy.
Mellkasi fájdalmat az alábbi tüdőt érintő betegségek okozhatnak: tüdőgyulladás, hörgi asztma, krónikus bronchitisz, ezek a betegségek, lázzal és kisebb-nagyobb mennyiségű köpetürítéssel járnak. Ha a gyulladási folyamatok a mellhártya közvetlen közelében zajlanak le, a légzés és a köhögés is okozhat szúró fájdalmat.
Hirdetés Nagyon gyakran okozhatnak mellkasi fájdalmat a gerinc betegségei is. Ne vegye félvállról a mellkasi fájdalmat, és vegyen részt a szűrővizsgálatokon! A mellkasi fájdalmat minden esetben komolyan kell venni, és a panasszal fel kell keresni egy orvost, aki megállapítja, mi okozza a panaszokat, és hogyan kezelhetőek azok.
Nem szív eredetű okok Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat. Mikor forduljunk orvoshoz? Az angina pectoris gyakran nehezen megfejthető, a hátterében álló ok lehet banális például gyomorégés , de lehet életveszélyes is például szívinfarktus.
Ha percről percre erősödő mellkasi fájdalmat vagy mellkasi nyomó érzést tapasztal, és különösen akkor, ha ehhez légszomj, izzadás, émelygés, a karba, a lapockák felé vagy nyakirányba sugárzó fájdalom társul, hívja ki a mentőket, vagy ha nincs rá mód, vitesse magát kórházba! Ezzel vagy megmentheti az életét, vagy megnyugodhat, hogy nincs komoly baj az egészségével.
A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe refluxbetegség.
A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik. Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki.
Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.
Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés hiperventiláció és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája. Mellhártyagyulladás pleuritisz. A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autóimmun betegségek amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket támadja meg , de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel.
Bordaporc gyulladás kosztokondritisz, Tietze-szindróma. A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül. A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a hozzá közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem érzékeny. Borda- vagy idegkárosodás.
A bordák sérülése, törése, valamint az idegek sérülése szintén mellkasi fájdalmat eredményez, ami egy jól azonosítható helyen jelentkező éles fájdalomként jellemezhető. Tüdőembóliáról beszélünk akkor, ha egy vérrög bekerül a tüdőt ellátó valamelyik artériába és elzárja a vér útját. Ez az életveszélyes állapot hirtelen éles mellkasi fájdalommal indul, amely mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódik. Tünetei: légszomj, gyors szívverés, szorongás, gyengeségérzés. Gyakran véres köpet ürül.
Tüdőembólia ritkán alakul ki jól azonosítható rizikótényezők nélkül, ilyenek a közelmúltban végzett műtét, a tartós ágynyugalom és a vér fokozott alvadékonysága trombózishajlam.
Légmell pneumotorax. Ha a mellkasfal vagy a tüdő kilyukad, levegő juthat a mellhártya két lemeze közé. Ekkor a tüdő összeesik, ami súlyos légzési zavarhoz vezet és erős fájdalommal jár, ha pedig mindkét tüdőt egyszerre érinti, halálos.
A légmellről bővebben itt olvashat.
Ha terhelésre mellkasi, háti fájdalom jelentkezik, amely a terhelés végeztével szűnik, akkor indokolt a kardiológiai vizsgálat, ugyanis ez akár infarktus előtti tünet is lehet.
A nehéz súly emelése közben jelentkező hirtelen kezdődő, nagyon erős, ütésszerű mellkasi illetve hasi fájdalom akár főverőértágulat megrepedésének a jelei is lehet, amely szintén sürgősségi ellátást igényel.
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a tüdő fájdalom hát és mellkas érintésével is jelentkezhet. Ebben az esetben szintén a fájdalom mértékétől és javasolt lehet orvoshoz fordulni vagy mentőt is hívni. Annak ellenére, hogy ez a tünet akár könnyedén utalhat tüdőgyulladásra is, emellett szívinfarktusnak is lehet a jele, ezért ne habozzunk segítséget hívni. Most nézzük azokat az esetek, amikor nem feltétlenül kell azonnal segítséget hívni.
A több napig tartó nem túl erős mellkasi és háti fájdalom akár mozgásszervi eredetű is lehet. A nyak és a háti gerinccel kapcsolatos betegségek változó erősségű és időtartamú fájdalmat okozhatnak.
A láz mellett kialakuló köhögés, légzéssel összefüggő mellkasi fájdalom utalhat tüdő-, vagy mellhártyagyulladásra is. Ennek jele lehet még a hát közepén szúró fájdalom megjelenése is. Érdemes erre kiemelt hangsúly fektetni főleg abban az esetben ha nemrég gyógyultunk ki valamilyen betegségből.
Elképzelhető ugyanis, hogy szövődménye maradt, mellyel ajánlott orvoshoz fordulni! Bár ezek az esetek nem jelentenek azonnali életveszélyt, javasolt felkeresni az orvosunkat.
Az alábbi esetekben nem feltétlenül szükséges felkeresni orvosunkat A harminc és hatvanas éves kor között szinte alig van, aki ne találkozott ilyen vagy hasonló problémával. Ennek természetes oka lehet az izomtömeg, valamint az ízületi folyadék fogyatkozása. Az izomhúzódások is megnyilvánulhatnak hasonló tünetekkel. Ilyen esetben a pihentetés vagy az otthoni kezelés sokat segíthet.
A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik. Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal.
Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia.
Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.
Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés hiperventiláció és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal.
A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája. Mellhártyagyulladás pleuritisz. A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autóimmun betegségek amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket támadja meg , de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel.
Bordaporc gyulladás kosztokondritisz, Tietze-szindróma. A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül. A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a hozzá közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem érzékeny. Borda- vagy idegkárosodás.
A bordák sérülése, törése, valamint az idegek sérülése szintén mellkasi fájdalmat eredményez, ami egy jól azonosítható helyen jelentkező éles fájdalomként jellemezhető. Tüdőembóliáról beszélünk akkor, ha egy vérrög bekerül a tüdőt ellátó valamelyik artériába és elzárja a vér útját. Ez az életveszélyes állapot hirtelen éles mellkasi fájdalommal indul, amely mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódik.
Tünetei: légszomj, gyors szívverés, szorongás, gyengeségérzés. Gyakran véres köpet ürül. Tüdőembólia ritkán alakul ki jól azonosítható rizikótényezők nélkül, ilyenek a közelmúltban végzett műtét, a tartós ágynyugalom és a vér fokozott alvadékonysága trombózishajlam.
Légmell pneumotorax. Ha a mellkasfal vagy a tüdő kilyukad, levegő juthat a mellhártya két lemeze közé. Ekkor a tüdő összeesik, ami súlyos légzési zavarhoz vezet és erős fájdalommal jár, ha pedig mindkét tüdőt egyszerre érinti, halálos.
A légmellről bővebben itt olvashat. Néha az asztma is okozhat mellkasi fájdalmat. Kötőszövet- vagy izomeredetű fájdalom. Kötőszöveti és izomeredetű fájdalom sokféle okból alakulhat ki. Az általuk okozott mellkasi fájdalom mozgásra erősödik, például ha egyik oldaláról a másikra fordul, vagy ha felemeli a kezeit. Övsömör herpesz zoszter. Az övsömör olyan ideggyulladás, amelyet a bárányhimlő vírusa okoz. A test bármely részén jelentkezhet Angina pectorist akkor okoz, ha a bordaközi idegeket támadja meg.
Legkésőbb néhány nap múlva felfedi magát, mivel az érintett idegek lefutása mentén vagyis: a mellkason övszerűen hólyagos kiütést okoz a bőrön.
ELMENTEM A KOSARAM TARTALMÁT
Legtöbbször hirtelen mozdulat, hosszú ideig végzett mozgások, vagy hosszú ideig ugyanabban a pozícióban való tartózkodás okozza. Ha a fájdalom három-négy napon belül nem enyhül, fordulj orvoshoz! A fájdalom tompa, máskor hasító jellegű és kiterjedésében összeköti a sternumtájat és az interscapularis tájat. A mellhártyagyulladás, különösen a száraz mellhártyagyulladás heves, mély légzésre erősödő fájdalommal jár, mely a be- és kilélegzés szünetében érezhetően alábbhagy. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal.
A hátfájás típusai
Mellkasi fájdalmat az alábbi tüdőt érintő betegségek okozhatnak: tüdőgyulladás, hörgi asztma, krónikus bronchitisz, ezek a betegségek, lázzal és kisebb-nagyobb mennyiségű köpetürítéssel járnak. Éppen ezért feltétlenül forduljon orvosához, ha huzamosabb ideig érez hátfájást. Ekkor a tüdő összeesik, ami súlyos légzési zavarhoz vezet és erős fájdalommal jár, ha pedig mindkét tüdőt egyszerre érinti, halálos. A légmellről bővebben itt olvashat. A betegséget klinikailag a mellkas fájdalma, amely elülső és hátsó oldalon, a bordák vetítési területén helyezkedik el, hasonlóan a szúráshoz, száraz köhögés és nehézlégzés kíséretében. Előbbiek közé tartozik a megfázás, az influenza és a torokfájás. Ha terhelésre mellkasi, háti fájdalom jelentkezik, amely a terhelés végeztével szűnik, akkor indokolt a kardiológiai vizsgálat, ugyanis ez akár infarktus előtti tünet is lehet.
Diagnosztikai. Hasznos vizsgálatok
Más szív, illetve keringési problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat. Ilyen a szívet körülvevő burok gyulladása perikarditisz , ami többnyire vírusos fertőzést követően alakulhat ki. A perikarditisz éles, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is társulhat a betegséghez.
Aortadisszekció, spazmus. Az angina pectoris igen ritka, de életveszélyes oka az aorta a szív bal kamrájából kilépő főartéria szakadása aortadisszekció. Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása spazmus , ami változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat.
A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust. Nem szív eredetű okok Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat.
Mikor forduljunk orvoshoz? Az angina pectoris gyakran nehezen megfejthető, a hátterében álló ok lehet banális például gyomorégés , de lehet életveszélyes is például szívinfarktus. Ha percről percre erősödő mellkasi fájdalmat vagy mellkasi nyomó érzést tapasztal, és különösen akkor, ha ehhez légszomj, izzadás, émelygés, a karba, a lapockák felé vagy nyakirányba sugárzó fájdalom társul, hívja ki a mentőket, vagy ha nincs rá mód, vitesse magát kórházba!
Ezzel vagy megmentheti az életét, vagy megnyugodhat, hogy nincs komoly baj az egészségével. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött.
Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe refluxbetegség. A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll.
A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik. Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal.
Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki.
Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.
Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés hiperventiláció és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. Bordatörések kezelése abból áll, hogy ágyban pihen, a beteget az érintett oldalra helyezi, mellkasi hintákat hajt végre, a mellkasat fűzővel vagy vakolattal rögzíti.
Azon belül végzett kezelés övsömör vírusellenes gyógyszerek beadását foglalja magában. Nem szteroid gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók vagy kortikoszteroidok alkalmazhatók a fájdalom enyhítésére, és keratolitikus oldatok vagy antibiotikus kenőcsök alkalmazhatók a kitörési területek felszínén.
Tüdőgyulladás és bakteriális bronchitis kezelése magában foglalja az antibiotikumok antibiotogrammal történő beadását. A bronchopulmonalis neoplazmára jellemző kezelés kemoterápia, sugárterápia és műtéti kezelés alkalmazásából áll, amelyeket a betegség stádiumától függően egymás után vagy egyidejűleg adnak be.
A mellhártyagyulladás kezelése antibiotikumok bakteriális fertőzés esetén , antikoagulánsok tüdő tromboembólia esetén vagy nem szteroid gyulladáscsökkentők például vírusos etiológia fertőzése esetén Ibuprofen, Aspirin stb. Javasoljuk továbbá a mellhártya-folyadék kiürítését a mellhártya szúrásán keresztül. A pleurodesis ebben a tekintetben is hasznos lehet. A pneumothorax kezelése a pleurális térben felgyülemlett levegő kiürítéséből áll.
A leghatékonyabb terápiás módszer a pleurális aspirációs vízelvezetés minimális Bulau típusú pleurotomia. Ennek a terápiás manővernek a sikertelensége esetén a thoracoscopia ajánlott; ezen keresztül kivágják a bleestit subpleuralis buborékok , amelyek mellhártyagyulladáshoz, pleurális kopáshoz vagy a parietális pleura reszekciójához parietális pleurotomiához vezetnek.
Az intercostalis neuralgia elleni küzdelem fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők és antikoagulánsok orális beadásával és helyi érzéstelenítők injekcióival végezzük. Az egyik legjellemzőbb tünet A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legfontosabb tünete a mellkasi fájdalom, a szorító érzés.
Ugyanakkor tudni kell, hogy a szívizom iszkémiája fennállhat mellkasifájdalomnélkül is — ez az úgynevezett néma iszkémia. Amennyiben jelentkezik fájdalom, fontos figyelni az időtartamát. A 20 percnél rövidebb történés főként az angina pectoris vérellátási zavar miatt kialakuló mellkasi fájdalom gyanúját veti fel, míg az ennél hosszabb fájdalom szívinfarktusra is utalhat.
Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is főleg idős és cukorbeteg egyéneken.
Hirdetés Perikarditisz. Más szív, illetve keringési problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat. Ilyen a szívet körülvevő burok gyulladása perikarditisz , ami többnyire vírusos fertőzést követően alakulhat ki. A perikarditisz éles, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is társulhat a betegséghez.
Aortadisszekció, spazmus. Az angina pectoris igen ritka, de életveszélyes oka az aorta a szív bal kamrájából kilépő főartéria szakadása aortadisszekció. Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása spazmus , ami változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat.
A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust. Nem szív eredetű okok Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat.
Mikor forduljunk orvoshoz? Az angina pectoris gyakran nehezen megfejthető, a hátterében álló ok lehet banális például gyomorégés , de lehet életveszélyes is például szívinfarktus. Ha percről percre erősödő mellkasi fájdalmat vagy mellkasi nyomó érzést tapasztal, és különösen akkor, ha ehhez légszomj, izzadás, émelygés, a karba, a lapockák felé vagy nyakirányba sugárzó fájdalom társul, hívja ki a mentőket, vagy ha nincs rá mód, vitesse magát kórházba!
Ezzel vagy megmentheti az életét, vagy megnyugodhat, hogy nincs komoly baj az egészségével. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe refluxbetegség. A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik.
Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik.
Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.
Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés hiperventiláció és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája. Mellhártyagyulladás pleuritisz. A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik.
A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autóimmun betegségek amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket támadja meg , de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel. Bordaporc gyulladás kosztokondritisz, Tietze-szindróma. A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül.
A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a hozzá közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem érzékeny. Borda- vagy idegkárosodás. Vékony, asthenias, laza szövetű fiatal egyének hátfájását a szalagok gyengeségével magyarázzák. Ha ilyen tényezők nem deríthetők ki, ilyen típusú fájdalmak esetében a mellkasi vagy hasi szervek reflexfájdalmára kell gondolni. Az üreges szervek izomelemeinek összehúzódásai által okozott fájdalom Az üreges szervek izomelemeinek összehúzódása általában súlyos fájdalmat okoz.
A tüdő szövetének ilyen mértékű kontrakciós képessége nincs, és a bronchusok izomzatának összehúzódása sem jár fájdalommal. A gyulladásos tüdőszövetben azonban az idegvégződések kémiai és mechanikus izgalma egyaránt lehetséges.
Az így keletkező fájdalom a gerincvelő megfelelő szegmentumán keresztül vetítődik ki, és mély, égő, nyomó érzések, tompa fájdalom formájában jelenik meg a hát vagy a mellkas egyéb részeinek területén. Bőrérzékenység ritkán szerepel a beteg panaszai között és a fájdalom sem erős, inkább állandó, nyomasztó, nyugtalanító jelenségről van szó.
Említettük, hogy a kezdeti tuberculosis jelei között szerepelhet mellkasi fájdalom. Ez a fájdalom leggyakrabban a hátban mutatkozik, és mechanizmusa reflexes.
A fájdalom mértéke Néha pontosan igazolható, hogy a tüdő infiltrációjának megfelelő hyperaesthesiás Headzónáról van szó, melynek területe a D2-D5 szegmentum. A fájdalom mértéke semmi összefüggésben sincs a folyamat súlyosságával, sőt a fájdalom éppen a kezdődő phthisisben gyakori, általában azonban aktivitási jelnek tekinthető. Fájdalmat okozhat természetesen pleurális izgalom vagy mellhártyaösszenövés is.
A tuberculosisos pleuritis mellkasi, háti fájdalmat, a diaphragmalis pleuritis a vállba sugárzó fájdalmat okoz. Ilyenkor köhögés hívja fel a figyelmet a légzőszervi megbetegedésre. Lényeges tehát, hogy bizonytalan eredetű hátfájásban a tüdő röntgenvizsgálatát sohase mulasszuk el. Ritkán a tüdő rosszindulatú daganatának egyik első tünete is intenzív hátfájás lehet. Ugyancsak a radiológiai vizsgálat deríti ki a mediastinalis tumort vagy az aorta aneurysmáját.
Különösen az aorta descendens aneurysmája okoz mély háti fájdalmat, égő érzést. A tüdőből eredő háti fájdalom A tüdőből származó fájdalmakhoz hasonlójellegű és mechanizmusú érzés a hasi szervek hátba sugárzó fájdalma. A cholelithiasis, cholecystitis, jobb oldali subphrenikus tályog jobboldalt a hátba, lapockába, vállba sugárzó fájdalmat okoz. Ez arról ismerhető fel, hogy a fájdalom középpontja a jobb bordaív alatt van, és a fájdalom csupán innen terjed a hátba. Hepatitis vagy más, a máj megnagyobbodásával járó betegség jobb bordaív alatti fájdalma is a hátba sugározhat.
A háti fájdalom okát tehát gyakran a jobb bordaív alatti táj tapintási, nyomási érzékenysége adja meg. Az emésztőszervek megbetegedései által okozott háti fájdalmak Az emésztőszervek megbetegedései gyakori okozói a háti fájdalomnak. Bal oldali, de nemegyszer kétoldali a D5-től a D10 szegmentumokra eső éles, égő, kínzó fájdalom a nyombél fekélyénék sokáig egyetlen tünete lehet.
Gyomorfekélyben, de cholelithiasisban és a pancreas betegségeiben is érzékenyek az ún. Ezek a megfelelő Headzónába eső területek, melyek spontán, de nyomásra is fájdalmasak, a 10, A gyomor fekélyében mindkét oldalt, nyombélfekélyben baloldalt, a koleciszta betegségeiben jobboldalt, a pancreas betegségeiben ismét baloldalt. Ulcus duodeni egyetlen tünete lehet a kínzó ballapockafájdalom, melynek összefüggésére az étkezéssel a beteg nem gondol.