Mellkasi fájdalom

Által | 2022. augusztus 26., péntek

Navigáció

  • Mellkasi fájdalom: életbevágó információk
  • Nem szív eredetű okok
  • Szív eredetű okok
  • Mellkasi fájdalom: ilyen, amikor ízületi gyulladás okozza
  • Mellkasi fájdalom: életbevágó információk

    A férfiak és a nők esetében is eltérőek lehetnek a tünetek! Online bejelentkezés A fájdalom jelentkezése esetén, az álatalános kardiológiai vizsgálatok, az anamnézis felvétele után további vizsgálatokról dönthet: EKG-vizsgálat: Az EKG mellkasi végtagokon és a mellkason elhelyezett fájdalom gyűjti össze az elektromos jeleket, amiket a készülék átalakít és papírszalagra rajzolt görbék formájában jelenít meg. Abban az esetben, ha nagyon erős, nem szűnő a mellkasi fájdalom, a legcélszerűbb azonnal mentőt hívni. Annak ellenére, hogy elsőre ijesztőnek tűnhet, nem kell azonnal pánikba esnünk, hiszen a mellkasi fájdalom nem minden esetben a szívinfarktus vagy valamilyen más szívprobléma tünete. Kísérheti légszomj, verejtékezés, lehet szorító vagy nyomó jellegű.

    Mellkasi fájdalom

    Szorító, markoló jellegű, rossz közérzet, izgatottság, hányinger és légszomj kísérheti. Még több termék Pánikroham A pánikroham azért is okozhat nagy ijedtséget, mert a szívinfarktus tüneteit is produkálhatja. Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ezek jellemzően enyhe lefolyásúak, és otthon is kikezelhetőek. Az edzés pontos célértékeit pulzuskontrollhoz értő edző tudja - felmérés alapján - meghatározni. A férfiak és a nők esetében is eltérőek lehetnek a tünetek!

    Nem szív eredetű okok

    Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni. Ezért fontos a kardiológiai kivizsgálás - Bármilyen mellkasi panasz esetén fontos a kardiológiai vizit - kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat. Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed.

    Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki.

    Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet.

    Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat. Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés hiperventiláció és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája. Mellhártyagyulladás pleuritisz. A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik.

    A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autóimmun betegségek amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket támadja meg , de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel. Bordaporc gyulladás kosztokondritisz, Tietze-szindróma.

    A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül. A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a hozzá közeli bordákat megnyomják.

    Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem érzékeny. Borda- vagy idegkárosodás. A bordák sérülése, törése, valamint az idegek sérülése szintén mellkasi fájdalmat eredményez, ami egy jól azonosítható helyen jelentkező éles fájdalomként jellemezhető.

    Tüdőembóliáról beszélünk akkor, ha egy vérrög bekerül a tüdőt ellátó valamelyik artériába és elzárja a vér útját. Ez az életveszélyes állapot hirtelen éles mellkasi fájdalommal indul, amely mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódik. Tünetei: légszomj, gyors szívverés, szorongás, gyengeségérzés.

    Gyakran véres köpet ürül. Tüdőembólia ritkán alakul ki jól azonosítható rizikótényezők nélkül, ilyenek a közelmúltban végzett műtét, a tartós ágynyugalom és a vér fokozott alvadékonysága trombózishajlam. Légmell pneumotorax. Ezek mellett az érintettek savanyú szájízre és bőrérzékenységre is panaszkodhatnak. A mellkasi fájdalom, ami akár több órán vagy napon át is kitarthat, levegővételnél, köhögéskor, egy bizonyos testtartás esetén vagy a mellkasra kifejtett nyomás következtében jelentkezik, illetve súlyosbodik, sőt mi több, nyelési problémákkal is járhat.

    Szívinfarktus esetén a kiváltó ok a szív- és érrendszerben keresendő, azonban ha a fájdalom nem szív eredetű, akkor a teljes testet meg kell vizsgálni — így az emésztő-, az ideg-, a mozgás- és a légzőrendszert.

    Többek közt a gyomorégés, reflux betegség, a nyakat vagy a gerincet érintő elváltozások, kalcium- vagy magnézium-hiány, tüdőgyulladás, tüdőembólia vagy mellhártyagyulladás vagy akár mentális problémák is járhatnak ilyen típusú panasszal. Fontos, hogy a nem szív eredetű betegségek kezelése miatt, illetve azért, hogy a későbbiek során ne okozzanak visszatérő panaszokat, mielőbb keressünk fel egy orvost, így nagy eséllyel elébe mehetünk annak, hogy az állapotunk súlyosbodjon. Mik lehetnek a mellkasi fájdalom kiváltó okai?

    Szív eredetű mellkasi fájdalom Koszorúérgörcs Akkor beszélünk koszorúérgörcsről, amikor a szívnek átmeneti vérellátási zavara lép fel a koszorúerek hirtelen összehúzódása miatt. Ilyenkor az ereken nem tapasztalunk eltéréseket. Ez leginkább stresszes állapotban jelentkezik. Hasonló tüneteket és fájdalmat tapasztalunk a koszorúerek meszesedése okozta vérellátási zavaroknál is. Itt a fájdalom leggyakrabban fizikai terhelés következtében alakul ki. Kísérheti légszomj, verejtékezés, lehet szorító vagy nyomó jellegű.

    Ritkán a vállba vagy az állkapocsba is kisugározhat a fájdalom, aminek azonban jellemzően pár percen belül el kell múlnia. Szívinfarktus Szívinfarktus esetén elzáródik egy koszorúér, aminek következtében nem jut vér a szívizomba, így az elhal.

    A fájdalom hirtelen jelentkezik, nagyon erős, általában szúró és szorító mellkasi érzésre, továbbá légszomjra panaszkodnak az érintettek. A fájdalom a legtöbb esetben kisugárzik a bal vállba, a felhasba, a hátba, a nyakba vagy az alsó állkapocsba. Ezekkel együtt verejtékezés, émelygés és halálfélelem is jelentkezik.

    Nők esetében azonban akár teljes más tünetek is kialakulhatnak: ők gyakran felhasi fájdalomra panaszokodnak, mely tünetek akár 20 percig is eltarthatnak. Érelmeszesedés Ebben az esetben az erek a lerakódások következtében beszűkülnek, így zavar keletkezik a vérellátásban, aminek súlyos esetben szívinfarktus lehet a következménye.

    Az érelmeszesedés az idősebb korosztályokat érinti elsősorban, de az egészségtelen étkezés és a kevés mozgás is növelheti az érelmeszesedés rizikóját. Szívburokgyulladás A szívburokgyulladás a legtöbb esetben szúró mellkasi fájdalmat okoz, ami levegővétel vagy köhögés következtében tovább erősödik. Fekvésnél is rosszabbodnak a panaszok, főleg a bal oldalon. Mivel egy fertőzésről van szó, gyakran láz és szapora légzés is társul hozzá. Nem szív eredetű mellkasi fájdalom Gyomorégés Gyomorégésnél a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe, ami erős fájdalmat okoz a szegycsont mögötti részen.

    Szív eredetű okok

    Mellkasi fájdalom

    Itt a fájdalom leggyakrabban fizikai terhelés következtében alakul ki. Kísérheti légszomj, verejtékezés, lehet szorító vagy nyomó jellegű. Ritkán a vállba vagy az állkapocsba is kisugározhat a fájdalom, aminek azonban jellemzően pár percen belül el kell múlnia. Szívinfarktus Szívinfarktus esetén elzáródik egy koszorúér, aminek következtében nem jut vér a szívizomba, így az elhal.

    A fájdalom hirtelen jelentkezik, nagyon erős, általában szúró és szorító mellkasi érzésre, továbbá légszomjra panaszkodnak az érintettek. A fájdalom a legtöbb esetben kisugárzik a bal vállba, a felhasba, a hátba, a nyakba vagy az alsó állkapocsba. Ezekkel együtt verejtékezés, émelygés és halálfélelem is jelentkezik. Nők esetében azonban akár teljes más tünetek is kialakulhatnak: ők gyakran felhasi fájdalomra panaszokodnak, mely tünetek akár 20 percig is eltarthatnak.

    Érelmeszesedés Ebben az esetben az erek a lerakódások következtében beszűkülnek, így zavar keletkezik a vérellátásban, aminek súlyos esetben szívinfarktus lehet a következménye. Az érelmeszesedés az idősebb korosztályokat érinti elsősorban, de az egészségtelen étkezés és a kevés mozgás is növelheti az érelmeszesedés rizikóját.

    Szívburokgyulladás A szívburokgyulladás a legtöbb esetben szúró mellkasi fájdalmat okoz, ami levegővétel vagy köhögés következtében tovább erősödik. Fekvésnél is rosszabbodnak a panaszok, főleg a bal oldalon. Mivel egy fertőzésről van szó, gyakran láz és szapora légzés is társul hozzá. Nem szív eredetű mellkasi fájdalom Gyomorégés Gyomorégésnél a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe, ami erős fájdalmat okoz a szegycsont mögötti részen.

    Egyes esetekben ez mindössze akkor jelentkezik, ha túl sokat eszünk, míg mások sokkal gyakrabban szenvednek mellkasi fájdalomtól gyakori gyomorégés mellett, ami refluxra utalhat. Mellhártyagyulladás A mellhártyagyulladás szúró mellkasi fájdalommal jár, ami levegővétel vagy köhögés során tovább erősödik. Ezt láz és légszomj is kísérheti. Magas vérnyomás A Hgmm-es vérnyomás szintén okozhatnak olyan panaszokat, mint a koszorúérgörcs: légszomjot, szegycsont- vagy szívfájdalmakat.

    Tietze-szindróma Ennél a rendkívül ritka megbetegedésnél begyulladnak a bordák porcai, ami rendkívül erős fájdalomhoz vezet, a legtöbb esetben a mellkas elülső részén. Nyomásra a fájdalom tovább fokozódik. Szorongás, pánikroham A mentális betegségek szintén okozhatnak mellkasi fájdalmat, leginkább koszorúérgörcs esetén fellépő tünetekhez hasonlókat. Ezen kívül légszomj, szapora szívverés és verejtékezés is gyakran jelentkezik. Tüdőembólia Tüdőembólia esetén egy rög kerül a tüdőt ellátó egyik érbe, ami ennek következtében elzáródik.

    Ez hirtelen jelentkező mellkasi fájdalmat eredményez, amit légszomj és köhögés is kísérhet, és akár eszméletvesztést is okozhat.

    Az angina egyrészt a szívinfarktus rizikófaktorának tekinthető, másrészt a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában. Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj.

    Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni. Ezért fontos a kardiológiai kivizsgálás - Bármilyen mellkasi panasz esetén fontos a kardiológiai vizit - kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat.

    A vizsgálat során kimutatható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingerületvezetése, esetleges károsodása és a ritmuszavarok is.

    Terheléses EKG: A terheléses EKG vizsgálat célja meghatározni a mellkasi fájdalom okát, a szív terhelhetőségét, koszorúerek állapotát, szív vérellátását, ritmuszavarok hátterét. A vizsgálat a szív vérellátását ellenőrzi, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigén igény mellett is megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigén hiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.

    Szívultrahang: A vizsgálat során láthatóvá válnak a szív kamráinak pontos méretei, falainak állapota, a vér áramlása, a billentyűk mozgása és az esetleges elváltozások. Laborvizsgálat: Ahogy a legtöbb betegség esetén a Kardiológiai kivizsgálások során is nagy segítségére van az orvosnak a vérből kinyerhető adatok.

    Mellkasi fájdalom: ilyen, amikor ízületi gyulladás okozza

    Az angina pectoris igen ritka, de életveszélyes oka az aorta a szív bal kamrájából kilépő főartéria szakadása aortadisszekció. Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása spazmus , ami változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat. A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust. Nem szív eredetű okok Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat. Mikor forduljunk orvoshoz? Az angina pectoris gyakran nehezen megfejthető, a hátterében álló ok lehet banális például gyomorégés , de lehet életveszélyes is például szívinfarktus.

    Ha percről percre erősödő mellkasi fájdalmat vagy mellkasi nyomó érzést tapasztal, és különösen akkor, ha ehhez légszomj, izzadás, émelygés, a karba, a lapockák felé vagy nyakirányba sugárzó fájdalom társul, hívja ki a mentőket, vagy ha nincs rá mód, vitesse magát kórházba!

    Ezzel vagy megmentheti az életét, vagy megnyugodhat, hogy nincs komoly baj az egészségével. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe refluxbetegség.

    A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik. Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki.

    Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet.

    Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat. Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés hiperventiláció és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal.

    A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája. Mellhártyagyulladás pleuritisz. A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autóimmun betegségek amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket támadja meg , de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel.

    Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amit verejtékezés és más vegetatív tünetek - például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus - kísérnek, akkor mentőt kell hívni! A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket.

    Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásáig.

    Mivel viszont szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás. Jelek, melyek szíveredetre utalhatnak Elsősorban fontos leszögezni, hogy a mellkasi fájdalom eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet.

    Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, melyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szíveredetű. Még több termék Pánikroham A pánikroham azért is okozhat nagy ijedtséget, mert a szívinfarktus tüneteit is produkálhatja.

    Sokszor a tudatos jelenlét és a mély légzés enyhítheti a tüneteket, de ha a mellkasi fájdalom nem múlik el, mindenképpen ajánlatos pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét kérni. Szív-érrendszeri okok Az angina és a szívinfarktus gyakran okoz mellkasi fájdalmat, bár ez utóbbi nem mindig ilyen tipikus tünettel jelentkezik. Az angina tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe.

    Szívinfarktus során a véráramlás elhúzódó zavara miatt az adott ér által ellátott szívizom részben vagy egészben elpusztul. Abban az esetben gyanakodhat infarktusra, ha néhány percnél tovább fennálló nyomás vagy szorító érzés alakul ki a mellkasban. A fájdalom kisugározhat a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a vállba, a karba, különösen a bal oldalon.

    Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is főleg idős és cukorbeteg egyéneken.

    Hirdetés Perikarditisz. Más szív, illetve keringési problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat. Ilyen a szívet körülvevő burok gyulladása perikarditisz , ami többnyire vírusos fertőzést követően alakulhat ki. A perikarditisz éles, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is társulhat a betegséghez. Aortadisszekció, spazmus. Az angina pectoris igen ritka, de életveszélyes oka az aorta a szív bal kamrájából kilépő főartéria szakadása aortadisszekció. Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása spazmus , ami változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat.

    A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust. Nem szív eredetű okok Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat. Mikor forduljunk orvoshoz? Az angina pectoris gyakran nehezen megfejthető, a hátterében álló ok lehet banális például gyomorégés , de lehet életveszélyes is például szívinfarktus.

    Ha percről percre erősödő mellkasi fájdalmat vagy mellkasi nyomó érzést tapasztal, és különösen akkor, ha ehhez légszomj, izzadás, émelygés, a karba, a lapockák felé vagy nyakirányba sugárzó fájdalom társul, hívja ki a mentőket, vagy ha nincs rá mód, vitesse magát kórházba!

    Ezzel vagy megmentheti az életét, vagy megnyugodhat, hogy nincs komoly baj az egészségével. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe refluxbetegség. A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik.

    Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. A pánikszindróma ugyanakkor a kardiovaszkuláris rendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, amelyek a következők lehetnek: szívkoszorúér-görcs, felszökő vérnyomás, kiugró pulzus.

    Azok a személyek, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánikszindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket. A kezelésnek több pilléren kell nyugodnia A magas pulzusszám olyan páciensekre is jellemző, akik nem mozognak rendszeresen, munkájukban hajszoltak, túlterheltek. Ilyen esetben az igazi megoldást a rendszeres mozgás beiktatása hozza, mellyel a túlhajszolt szimpatikus idegrendszer aktivitását ellensúlyozni lehet a paraszimpatikus idegrendszer megerősítésével - hangsúlyozza Dr.

    Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. A mellkasi fájdalom stressz miatt is kialakulhat, de néha komoly betegségek állnak mögötte.

    Fontos, hogy ilyen esetben a mozgás alacsony intenzitású legyen. Az edzés pontos célértékeit pulzuskontrollhoz értő edző tudja - felmérés alapján - meghatározni. Viszont akár magas pulzus, akár mellkasi szorítás , akár más tünet ad okot aggodalomra, az első, legfontosabb lépés a kardiológus felkeresése, ugyanis ki kell zárni vagy fel kell ismerni a mellkasi fájdalmat okozó szívbetegségeket. Ezért fontos a kardiológiai kivizsgálás - Bármilyen mellkasi panasz esetén fontos a kardiológiai vizit - kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat.

    Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, béta-blokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *