Ín boka kezelése
Navigáció
Ín- és szalagszakadás tünetei és kezelése
További lehetséges okként jelenik meg a nem megfelelő lábbeli, a nyújtás előtti túlterhelés, a rövid ínszalag vagy egy korábbi sérülés. Jellemző tünet ilyenkor a reggelente sajgó vádli, a mozgás közben érzett tompa vagy éles fájdalom, illetve az ín érzékelhető duzzanata, megvastagodása. Elképzelhető tünet még a kellemetlen, korlátozott mozgásképessége a bokának, illetve recsegő hangok mozgás közben. A felépülés hossza mindig attól függ, hogy milyen hamar kezeltük a problémát, illetve mekkora volt a létrejött deformitás.
A szervezetnek Achilles-ín gyulladás esetén leginkább pihenésre és időre van szüksége a teljes gyógyuláshoz, ezért legalább egy hétig ajánlott azokat a sportokat felfüggeszteni, amelyek megterhelhetik az inat — ilyen a kosárlabda vagy az atlétika. Egyéb sportok gyakorlása, mint az úszás, nem okozhat bajt, mert nincs közvetlen terhelés és erőhatás a bokán vagy az ínon.
Fontos, hogy ne állandóan, hanem percenként helyezze fel vagy vegye le, melyet körülbelül 3 óráig ismételjen.
A hideg segít a fájdalom csökkentésében azáltal, hogy az érzőidegek kevésbé lesznek érzékenyek. Ez a leghatékonyabb gyulladást csökkentő és fájdalmat csillapító a sérülést követő pár napban.
A boka felpolcolása segít megakadályozni és csökkenteni a duzzanatot. Itt arra ügyeljen, hogy se a térdében, se a csípőjében ne legyen nagy a hajlítási szög, mert így a keringés akadályozottá válik, és akkor nem sokat segít a felpolcolás.
Az orvosa lehet, hogy javasol mankót, bokarögzítőt, fáslit a további sérülés elkerülése érdekében. Ezeket érdemes használni az orvos javaslatának megfelelően. A mankó megkönnyíti a járását.
Biztosabban mozog vele sérült bokájával. A bokarögzítő a megnyúlt bokaszalagok helyett rögzíti a bokáját. A fásli is a megnyúlt bokaszalagok munkáját veszi át átmenetileg, a lábadozás időszakában. Részleges bokaszalag szakadás kezelése a szubakut fázisban A részleges bokaszalag szakadás gyógyulásának szubakut fázisa a sérülést követő 4. A szubakut szakasz alatt mozgásterjedelem növelését elősegítő gyakorlatok elkezdődnek, ami csökkenti a bokaízület merevségét, amelyet a boka duzzanat okozott.
A gyógytorna segítségével elősegítheti a gyógyulást és a gyakorlatok segítik a bokaízület mozgékonyság növelését is. A gyakorlatok, amelyek segítenek például: ABC betűinek leírása a levegőben bokakörzés óvatos nyújtás lehetőség szerint súlynélküli aktivitások, mint pl.
Ilyenkor már el lehet kezdeni a bokarögzítő viselését, és a mankót használatát a sérült boka mozgásának megkönnyítéséhez. Bokaszalag szakadás rehabilitáció fázisa A rehabilitációs fázis tipikusan akkor kezdődik, amikor már képes teljes testsúlyterheléssel járni, és járás során nincs szükség a mankóra.
Ez a fázis nagyjából a sérülés utáni 2. Minél komolyabb szalagsérülés illetve szakadás történt, annál hosszabbak a fázisok. A rehabilitációs fázis célja, hogy a bokaízület visszanyerje erejét, funkcióját és a teljes mozgástartományát minden irányba. A gyógytornász ezen szakaszban a következőre helyezi a hangsúlyt: bokaízület nyújtása annak érdekében, hogy csökkentse az ízület merevségét és az ízületet feszülés nélkül tudja mozgatni, minden irányban erősítő gyakorlatok, mint pl.
Általában ilyenkor összevarrják az elszakadt szalagrészeket. A műtétet követően valószínű, hogy gipsszel rögzítik a bokaízületet és hétig mankót kell használnia, amíg a sérült szalag meg nem gyógyul.
Ha a gipsz lekerül, a kezelés a szubakut fázisban kezdődik, és a rehabilitációs fázisban folytatódik, amíg a boka visszanyeri teljes funkcióját. Ha úgy érzi, hogy kiment a bokája, még akkor is, ha Ön úgy gondolja, hogy csak egy apró bokasérülés történt, keresse fel háziorvosát vagy ortopédus szakorvost.
A bokasérülés korai kezelése segít megelőzni az olyan hosszútávú szövődményeket, mint a boka mozgásterjedelmének csökkenése és a bokaízület krónikus gyengesége, ami a sérülést követően alakulhat ki. Részleges bokaszalag szakadás gyógyulási ideje Részleges bokaszalag szakadás után a teljes felépülési idő általában hétig tart. A gyógyulás ideje több tényezőtől is függ. Természetesen függ attól, hogy milyen mértékben szakadtak el a bokában a szalagok, és milyen mértékben terhelhetők a szalagok a gyógyulás érdekében.
Fiatalabb szervezetben a részlegesen elszaladt bokaszalagok is gyorsabban gyógyulnak. Teljes bokaszalag szakadás esetén azonban a rehabilitáció hosszú hónapokig is elhúzódhat. Ha az elszakadt bokaszalag nem gyógyul a megfelelő ütemben, akkor fel tudja gyorsítani a gyógyulást. Részleges és teljes bokaszalag szakadásnál is fel tudja gyorsítani a gyógyulást a sérült bokaszalag vérbőségének a fokozásával. A szalagok rehabilitációját elősegítő hialuronsav injekció 48 órán belüli beadásával a részlegesen vagy teljesen elszakadt szalagok hegmentesen gyógyulnak, és ez elősegíti a sérült bokaszalag korábbi erősségének és rugalmasságának visszaállítását.
Ez a sérült boka teljes terhelhetőségének visszaszerzéséhez nélkülözhetetlen. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindkét típus jellemzően a túlterhelés miatt alakul ki - konkrét sérülés jóval ritkábban áll a panaszok hátterében. Gyakran a túl sok edzéstől gyullad be az Achilles-ín. Fotó: rf Mikor forduljunk orvoshoz? Amennyiben valaki fájdalmat, diszfunkcionalitást tapasztal a vádlijában, és az nem múlik el néhány nap alatt, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A szakember ugyanis ki tudja deríteni, mi áll a háttérben.
Általában már előre haladott állapotot jelez, így ne késlekedjünk egy orvos és egy gyógytornász felkeresésével, ha bokánál duzzanatot tapasztalunk, vagy érintésre, nyomásra jelentkező fájdalmat. A felsorolt tünetek jellemzően együtt jelentkeznek, és tipikusan a túlterhelésre utalnak, a hajlamosító tényezők között pedig az alkati sajátosságok, a laposabb lábszerkezet, a lúdtalp és az úgynevezett pronáció súlyossága találhatók.
A belső boka fájdalmának kialakulása Azt tehát már ismerjük, hogy a belső boka fájdalmának kialakulása mögött a túlterhelés áll, de érdemes alaposabban is megismerkedni a problémával, amelyet leginkább az ellenmozgás idéz elő, ami a tibialis posterior ín feszüléséből fakad, és az általa befelé húzott láb fokoz. Ez a túlterhelt állapot, amelyre jelentősebb feszülés helyeződik abban az esetben, ha a kérdéses ín a láb felemelkedésekor — futás közben például — kifelé fordul, ami sokkal megterhelőbb az egész izomzatnak és az egész bokának, mintha az ín normál állapotban látná el a feladatát, illetve kontrolláltan nyúlna, megfelelő mozgást biztosítva ezzel az adott testrésznek.
A túlzott terhelés során egyébiránt különféle mikro sérülések jönnek létre, amelyek súlyosabb esetben a rostok átrendezésével meggyengítik az ín szerkezetét, sőt el is szakíthatják azt. Az Achilles-ín gyulladása tendinitisz viszonylag gyakori probléma, amelyet megelőzni érdemes, kezelni fontos - hangsúlyozta a szakember.
A gyulladásnak két fő típusa ismert. Leggyakrabban az ín középső rész gyullad be, de ritkán az is előfordul, hogy az ín alsóbb részét érinti a probléma. Ez utóbbi jellemzően a több éven át tartó, intenzív edzés következményeként jelentkezik, például hosszútávfutóknál.
Ugyanakkor az is igaz, hogy mindkét típus jellemzően a túlterhelés miatt alakul ki - konkrét sérülés jóval ritkábban áll a panaszok hátterében. Jellemző tünet emellett a duzzanat, de sérüléskor akár vérömleny is keletkezhet. Az ín- és szalagszakadás diagnózisa A diagnózis pontos felállítása azért kulcsfontosságú, mert a kezelés módja a szakadás mértékétől függ.
Ha például a boka csak megbicsaklik, akkor a szakadás többnyire nem teljes, ám az erős húzás hatására a szalagok ilyenkor is annyira megnyúlhatnak, hogy az ízület instabillá válhat.
Sportsérülésekkor sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy izomhúzódásról, ínszalaghúzódásról, izomszakadásról, rándulásról, ficamról vagy csonttörésről van szó.
Az előbbiekből az is következik, hogy a diagnózis felállítása mindig az anamnézis felvételével, a beteg kikérdezésével, a sérülés módjának, mechanizmusának rekonstruálásával, az érintett ízület mozgathatóságának vizsgálatával kezdődik. Ez utóbbit speciális fogásokkal végzik az orvosok. Fontosak emellett a képalkotó vizsgálatok, így például a röntgen és az ultrahang, sok esetben pedig akár a mágneses rezonancia MRI vizsgálat és a CT is szerepet kaphat a diagnózis felállításában.
Ez utóbbi módszerek főleg azt segítik, hogy az orvos dönthessen afelől, hogy konzervatív kezelést alkalmaz, vagy pedig műtéti úton gyógyítja a pácienst. Az ín- és szalagszakadás kezelése, kórlefolyása A részleges szakadást sokszor pihentetéssel, nyugalomba helyezéssel, például rögzítő sínnel vagy gipsszel is helyre lehet hozni.
Ez esetben a részlegesen szakadt szalag hegesedéssel össze tud forrni. Ezzel szemben a teljesen szakadt ínszalagot többnyire operálják. Ilyenkor a műtét után is fontos lehet a rögzítő sín vagy a gipszeléssel történő rögzítés. Miután az inak vagy szalagok vérellátása nagyon rossz, ezek a szövetek nehezen gyógyulnak, regenerációjuk akár több hónapig is elhúzódhat. Emiatt a rehabilitációban komoly szerepe van a gyógytornának. Erre azért van szükség, mert az izmok megerősítése kulcsfontosságú, ez is segíti ugyanis azt, hogy az érintett ízület visszanyerje stabilitását.
Emellett a gyógytorna az esetleges ínletapadások kialakulásának is elejét veheti. Ez utóbbira azért lehet esély, mivel a korábban szabadon mozgó ín a gyógyulás folyamán akár hozzá is tapadhat az ínhüvely falához. Kiegészítő terápiaként a gyógytorna mellett szóba jöhet fizikoterápia is, az ugyanis serkenti a vérkeringést, csökkenti a beteg fájdalmát. Hasznos lehet az is, ha a sérült végtagot felpolcolják, majd pedig jegelik.
Bokaszalag szakadás kezelése
A bokaszalag teljes szakadásakor a bokaízület stabilitása is megszűnik. A térd mellett a bokaízület is fokozottan veszélyeztetett, mert minden sportoló fokozottan terheli a lábát. Részleges bokaszalag szakadás gyógyulási ideje Részleges bokaszalag szakadás után a teljes felépülési idő általában hétig tart. Részleges és teljes bokaszalag szakadásnál is fel tudja gyorsítani a gyógyulást a sérült bokaszalag vérbőségének a fokozásával. Ez is érdekelheti.
Az Achilles-ín szakadása
A képalkotó vizsgálatok esszenciálisak a szalagsérülések gyanújakor. A szakember porckopása előrehaladottságától függően személyre szabott kezelési lehetőséget ajánl Önnek. A felépülés hossza mindig attól függ, hogy milyen hamar kezeltük a problémát, illetve mekkora volt a létrejött deformitás. A bokaszalag sérülések leggyakrabban akkor következnek be, amikor a lábfej befelé aláfordul, mert ilyenkor teljes testsúlya a külső bokaszalagokat terheli. Kónya Judit, családorvos Az ínszalagok szerepe, hogy az ízületek stabilitását fokozzák, az izmokat az ízületekhez rögzítsék. Ezért lehetséges, hogy a köznyelv ínszalagok alatt hajlamos kizárólag a nagyméretű, széles mozgásterjedelmet lehetővé tévő izmok rögzítésére szolgáló szalagokat érteni.
Bokaszalag szakadás kezelése a boka mozgásterjedelmének teljes helyreállításával
Leggyakrabban az ín középső rész gyullad be, de ritkán az is előfordul, hogy az ín alsóbb részét érinti a probléma. Ez utóbbi jellemzően a több éven át tartó, intenzív edzés következményeként jelentkezik, például hosszútávfutóknál. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindkét típus jellemzően a túlterhelés miatt alakul ki - konkrét sérülés jóval ritkábban áll a panaszok hátterében.
Gyakran a túl sok edzéstől gyullad be az Achilles-ín. Fotó: rf Mikor forduljunk orvoshoz? Ha nem tudjuk megmozdítani a bokánkat vagy a lábfejünket, akkor lehet, hogy eltört egy csont: ilyenkor a lehető leggyorsabban forduljunk orvoshoz! A húzódásokra az erőteljesebb duzzanat és fájdalom mellett a bőr alatti vérzésből eredő kiterjedt véraláfutás is jellemző. Gyógyulásuk általában egy-két hétig tart, de a boka ezután még sokáig érzékeny és sérülékeny maradhat.
Mit tegyünk? A rándulások és húzódások esetén a pihentetés, jegelés, fáslizás és az alápolcolás nagyon fontos. A jeget tartalmazó csomagot például egy zacskó fagyasztott borsót csavarjuk vékony törülközőbe, és úgy tegyük rá a megemelt bokára.
A jeges borogatást 20 percig hagyjuk fenn, és a kezelést egy-két óránként ismételjük meg. A hő nyugtató hatású, és a kezelt terület vér-ellátásának javításával elősegíti a gyógyulást. A gyulladáscsökkentő szerek, például az aszpirin vagy az ibuprofen a fájdalmat és a gyulladást is csillapítják.
Tekerjünk fáslit a sérült bokára, és néhány napig csak keveset járkáljunk. Ha a fájdalom erősödik, ha a duzzanat vagy a véraláfutás fokozódik, forduljunk orvoshoz! Ha például a boka csak megbicsaklik, akkor a szakadás többnyire nem teljes, ám az erős húzás hatására a szalagok ilyenkor is annyira megnyúlhatnak, hogy az ízület instabillá válhat. Sportsérülésekkor sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy izomhúzódásról, ínszalaghúzódásról, izomszakadásról, rándulásról, ficamról vagy csonttörésről van szó.
Az előbbiekből az is következik, hogy a diagnózis felállítása mindig az anamnézis felvételével, a beteg kikérdezésével, a sérülés módjának, mechanizmusának rekonstruálásával, az érintett ízület mozgathatóságának vizsgálatával kezdődik. Ez utóbbit speciális fogásokkal végzik az orvosok. Fontosak emellett a képalkotó vizsgálatok, így például a röntgen és az ultrahang, sok esetben pedig akár a mágneses rezonancia MRI vizsgálat és a CT is szerepet kaphat a diagnózis felállításában.
Ez utóbbi módszerek főleg azt segítik, hogy az orvos dönthessen afelől, hogy konzervatív kezelést alkalmaz, vagy pedig műtéti úton gyógyítja a pácienst. Az ín- és szalagszakadás kezelése, kórlefolyása A részleges szakadást sokszor pihentetéssel, nyugalomba helyezéssel, például rögzítő sínnel vagy gipsszel is helyre lehet hozni. Ez esetben a részlegesen szakadt szalag hegesedéssel össze tud forrni.
Ezzel szemben a teljesen szakadt ínszalagot többnyire operálják. Ilyenkor a műtét után is fontos lehet a rögzítő sín vagy a gipszeléssel történő rögzítés. Miután az inak vagy szalagok vérellátása nagyon rossz, ezek a szövetek nehezen gyógyulnak, regenerációjuk akár több hónapig is elhúzódhat. Emiatt a rehabilitációban komoly szerepe van a gyógytornának. Erre azért van szükség, mert az izmok megerősítése kulcsfontosságú, ez is segíti ugyanis azt, hogy az érintett ízület visszanyerje stabilitását.
Emellett a gyógytorna az esetleges ínletapadások kialakulásának is elejét veheti. Ez utóbbira azért lehet esély, mivel a korábban szabadon mozgó ín a gyógyulás folyamán akár hozzá is tapadhat az ínhüvely falához. Kiegészítő terápiaként a gyógytorna mellett szóba jöhet fizikoterápia is, az ugyanis serkenti a vérkeringést, csökkenti a beteg fájdalmát.
Hasznos lehet az is, ha a sérült végtagot felpolcolják, majd pedig jegelik. Emellett jó hatásúak lehetnek a porcvédő készítmények, bár ezek nem közvetlenül hatnak, inkább a szövődményeket előzhetik meg oly módon, hogy például erősítik az ínszalagsérülés miatt egy ideig nagyobb terhelést viselő térdízületeket.
Ugyancsak jó hatásúak ezek a készítmények akkor, ha a gyógyulás nem teljes, azaz az inak lazábbak maradnak, emiatt pedig az ízületek maradandóan is jobban terhelődnek, jobban kopnak.
Általános tünetek Habár azt hihetnénk, hogy a belső boka fájdalma önmagában egy tünet, azonban vészhelyzet esetén mindezt rengeteg kísérőjelenség követi, amelyekre érdemes odafigyelni a korai felismerés érdekében. Ilyen például a fokozott megterhelést követő merevségérzés a bokában, ami mozgás hatására újra csökken és javul, de az is nagy gondra utalhat, ha mindig csak bizonyos távolság megtételét követően érzünk fájdalmat.
Szintén árulkodó tünet lehet az is, ha a problémát akkor tapasztaljuk, ha a lábat passzívan kifelé, vagy ellenállással szemben befelé fordítjuk, esetleg képtelenek vagyunk, netán már nehezünkre esik lábujjhegyre állni, ami jelentős fájdalommal jár együtt. Általában már előre haladott állapotot jelez, így ne késlekedjünk egy orvos és egy gyógytornász felkeresésével, ha bokánál duzzanatot tapasztalunk, vagy érintésre, nyomásra jelentkező fájdalmat.
A felsorolt tünetek jellemzően együtt jelentkeznek, és tipikusan a túlterhelésre utalnak, a hajlamosító tényezők között pedig az alkati sajátosságok, a laposabb lábszerkezet, a lúdtalp és az úgynevezett pronáció súlyossága találhatók.
A belső boka fájdalmának kialakulása Azt tehát már ismerjük, hogy a belső boka fájdalmának kialakulása mögött a túlterhelés áll, de érdemes alaposabban is megismerkedni a problémával, amelyet leginkább az ellenmozgás idéz elő, ami a tibialis posterior ín feszüléséből fakad, és az általa befelé húzott láb fokoz. Ez a túlterhelt állapot, amelyre jelentősebb feszülés helyeződik abban az esetben, ha a kérdéses ín a láb felemelkedésekor — futás közben például — kifelé fordul, ami sokkal megterhelőbb az egész izomzatnak és az egész bokának, mintha az ín normál állapotban látná el a feladatát, illetve kontrolláltan nyúlna, megfelelő mozgást biztosítva ezzel az adott testrésznek.
A túlzott terhelés során egyébiránt különféle mikro sérülések jönnek létre, amelyek súlyosabb esetben a rostok átrendezésével meggyengítik az ín szerkezetét, sőt el is szakíthatják azt. Az ín gyulladása — amit szakszóval tendinitisznek hívnak —, gyakori probléma, amit egyszerűen meg lehet előzni, de kezelése hosszú ideig is tarthat.
Számos tényező okozhat Achilles-ín gyulladást, de a legtöbb esetért elsősorban a túlterhelés vagy a túledzettség a felelős. A leggyakoribb probléma ilyenkor a lábfej túlzott elfordulása, ami bár egy természetes dolog járás és futás során, minél nagyobb a boka elmozdulása a földre érkezés során, annál jobban terheli az Achilles-inat.
További lehetséges okként jelenik meg a nem megfelelő lábbeli, a nyújtás előtti túlterhelés, a rövid ínszalag vagy egy korábbi sérülés. Jellemző tünet ilyenkor a reggelente sajgó vádli, a mozgás közben érzett tompa vagy éles fájdalom, illetve az ín érzékelhető duzzanata, megvastagodása. Elképzelhető tünet még a kellemetlen, korlátozott mozgásképessége a bokának, illetve recsegő hangok mozgás közben. A felépülés hossza mindig attól függ, hogy milyen hamar kezeltük a problémát, illetve mekkora volt a létrejött deformitás.
A szervezetnek Achilles-ín gyulladás esetén leginkább pihenésre és időre van szüksége a teljes gyógyuláshoz, ezért legalább egy hétig ajánlott azokat a sportokat felfüggeszteni, amelyek megterhelhetik az inat — ilyen a kosárlabda vagy az atlétika.
Egyéb sportok gyakorlása, mint az úszás, nem okozhat bajt, mert nincs közvetlen terhelés és erőhatás a bokán vagy az ínon.