Vállízület váll fájdalom kezelése

Által | 2022. augusztus 29., hétfő

Navigáció

  • A vállízületi nyáktömlő-gyulladás jellemzői
  • Befagyott váll szindróma: fajtái, kialakulása, tünetei, kezelése, megelőzése
  • Hogyan jelentkezhet a vállfájás?
  • Kapcsolódó cikkünk
  • A vállízületi nyáktömlő-gyulladás jellemzői

    Akkor figyelünk fel rá és vesszük komolyabban a panaszt, ha visszatér, vagy nem szűnik meg, esetleg egyre erősödik, vagy ha befolyásolja a mindennapi tevékenységeinket. Mitől kezd el fájni a váll? Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúlyunkkal nem terheljük, mint például a csípőt, mégis igen gyakran van vele gond.

    Mi lehet ennek az oka? Ha belegondolunk, a vállunk mégiscsak nagy igénybevételnek van kitéve: rengeteg tevékenységhez használjuk, hisz a kezünket a vállízületen keresztül juttatjuk el a tér bármely pontjára. A kezünkben pedig nem ritkán súlyos dolgokat fogunk. Például a gyermekünket, a bevásárlószatyrot, egy teli fazekat… Mielőtt továbbmennénk, gondold át egy napi tevékenységeidet!

    Tényleg szánj rá egy percet. Gondold át, milyen tevékenységeket végzel egy nap a karoddal? Mi a közös ezekben? Néhány példa: mosogatás, főzés, bevásárlás, munka a számítógép előtt, teregetés, vezetés, olvasás, porszívózás, mosás stb. A közös ezen tevékenységekben az, hogy a legtöbb a test előtt vagy mellett zajlik. Egyoldalúan terhelve az ízületet, de nem is közvetlenül az ízületet, hanem az azt stabilizáló és mozgató izmokat. Anatómia: vizsgáljuk meg a vállízületet Ahhoz, hogy jobban megértsd a panaszokat, ismerned kell a vállízület néhány anatómiai sajátosságát.

    A váll egy gömbízület art. A felkarcsont feje és a lapocka sekély ízületi vápája alkotja. A vápát egy vékony porcgyűrű egészít ki, mely némileg fokozza a stabilitást. Az ízület felépítése tehát a felső végtag laza, szabad mozgását teszi lehetővé, kevésbé szolgál teherviselésre és stabilitásra. Ezért a vállízület mozgatását és stabilitását is a környező izmok fogják elvégezni. A nagy terjedelmű mozgások kivitelezéséhez szükség van a környező ízületekben létrejövő elmozdulásokra is.

    A legfontosabb összeköttetések, amelyek a vállízületi mozgásokban szerepet játszanak: a lapocka-kulcscsont ízülete AC, acromioclavicularis ízület , a lapocka-mellkas közötti izmos összeköttetés, a szegycsont-kulcscsont ízülete sternoclavicularis ízület. Mindezt összefoglalva: a vállízületet alkotó képletek szabad és nagyterjedelmű mozgást tesznek lehetővé, amelyhez a lapocka és a kulcscsont elmozdulásaira is szükség van.

    A stabilitást nagyrészt az izmok biztosítják, kisebb részben pedig az ízületet alkotó elemek vápa, porc, szalagok, ízületi tok.

    Vegyünk egy példát: a kar oldalra emelése: egyes izmok a felkarcsont fejét stabilizálják az ízületi vápában, egyes izmok a lapockát fixálják a mellkason, más izmok pedig elmozdítják a felkarcsontot a megfelelő irányba, megint más izmok kissé mozdítják a lapockát és a kucscsontot, hogy létrejöhessen a karemelés.

    Ez egy igen leegyszerűsített példa volt, de nagyjából így zajlanak a különböző mozgások. Sok-sok izom együttműködésére van szükség a stabil és jól mozgó vállhoz. Ezután talán könnyebb megérteni azt, hogy ha az izomegyensúly felborul, miért alakul ki fájdalom, izomfeszülés, irritáció, gyulladás, izomdegeneráció, izomszakadás, mozgásbeszűkülés, és akár befagyott váll.

    A vállfájdalom okai Mivel manapság nagyon gyakori az ülő munkavégzés, és az ülő életmód, nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbbünk egyoldalúan használja a testét, így a felső végtagját is. Számtalan olyan tevékenységünk van, amit a test előtt és a test mellett végzünk.

    Tehát sok hasonló mozgást végzünk, ez pedig idővel diszharmóniát okoz az izmokban. Mitől bomlik meg a váll izomegyensúlya? Ha egy tevékenységet sokszor ismétlünk, még ha kis intenzitással is, túlterheljük az azt létrehozó izmokat.

    Melyeknek nem lesz idejük a pihenésre, ellazulásra, a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, befeszülnek. Az izmok ezáltal gyengülnek, érzékennyé, fájdalmassá válnak.

    Károsodik az egyes izmok funkciója, ezáltal képtelenné válnak a mozgások normális kivitelezésére. Egy ördögi kör van kialakulóban: a mozgás fájdalommal jár, ezért nem mozgatjuk, még jobban beszűkül a mozgás, még jobban fáj…és így tovább.

    A degeneratív vállfájdalmak tehát javarészt izom eredetűek, és túlterhelésből, azaz egyoldalú használatból erednek. A kötőszöveti betegségek is idővel elvezethetnek olyan ízületi megbetegedésekhez, mint a vállízületi gyulladás arthritis , vállízületi kopás arthrosis , és akár nyaki problémákat is okozhatnak.

    A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé.

    Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni.

    Milyen a betegség lefolyása? A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik.

    Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül. Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul. Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is eltarthat. Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem.

    Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára? Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát.

    A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát. A gyulladás meglétének azonosítására és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR , röntgen alkalmaznak.

    A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában. Emellett igen fontos a szakemberrel irányított gyógytorna, hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz. Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt.

    A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület. A műtét után a fájdalom jelentősen csökken.

    Vállízület váll fájdalom kezelése

    A befagyott váll több ok miatt is kialakulhat, de sokszor ki sem deríthető az oka. A rotátor köpeny sérülés A rotátor köpeny sérülések gyakorisága a kor előrehaladtával nő, tehát a legtöbb sérülés valószínűleg az inak elhasználódásából ered. A vállcsúcs belóg a felkar és a lapockán található vállízületi árok alkotta kapcsolódás fölé, de anélkül, hogy bármely csonthoz hozzáérne. Hogyan épül fel a vállízület? A természetes fájdalomcsillapítás folyamatában nem csak tüneteket kezelünk, hanem megszüntetjük a gyulladást, hogy kezelni lehessen a kiváltó okot, valamint az egészséges állapot megőrzésére gyógytornász támogatását javasoljuk.

    Befagyott váll szindróma: fajtái, kialakulása, tünetei, kezelése, megelőzése

    Vállnyújtás ajtókeretnél Álljunk meg az ajtókeretben és az érintett karral fogjuk azt meg, kissé a vállmagasság alatt. A felsőtesttel forduljunk el a kartól annyira, hogy enyhe nyújtást érezzünk a vállban. Tartsuk ezt a pozíciót 20 másodpercig. Lapockaközelítés Álljunk egyenesen, a karokat emeljük oldalra, tenyérrel felfelé. Finoman nyomjuk össze a lapockákat és tartsuk meg 5 másodpercig. Leengedés és lazítás után ismételjük ötször. Kar keresztbe nyújtása Álljunk egyenesen, nyújtsuk előre az érintett kart, kissé vállmagasság alá.

    Mitől bomlik meg a váll izomegyensúlya? Ha egy tevékenységet sokszor ismétlünk, még ha kis intenzitással is, túlterheljük az azt létrehozó izmokat. Melyeknek nem lesz idejük a pihenésre, ellazulásra, a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, befeszülnek. Az izmok ezáltal gyengülnek, érzékennyé, fájdalmassá válnak. Károsodik az egyes izmok funkciója, ezáltal képtelenné válnak a mozgások normális kivitelezésére.

    Egy ördögi kör van kialakulóban: a mozgás fájdalommal jár, ezért nem mozgatjuk, még jobban beszűkül a mozgás, még jobban fáj…és így tovább. A degeneratív vállfájdalmak tehát javarészt izom eredetűek, és túlterhelésből, azaz egyoldalú használatból erednek.

    A kötőszöveti betegségek is idővel elvezethetnek olyan ízületi megbetegedésekhez, mint a vállízületi gyulladás arthritis , vállízületi kopás arthrosis , és akár nyaki problémákat is okozhatnak. Egyéb okok: Vállfájdalom természetesen nem csak izom eredetű lehet, hanem származhat sérülésből ficam, húzódás, izomszakadás, törés, repedés… , és akár nyaki gerinc problémából. Azonban ezeket a váll panaszokat nem soroljuk a degeneratív váll betegségekhez. Annyit azért szeretnék itt megemlíteni, hogy egy nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt sérülés következményeként is kialakulhat degeneratív váll elváltozás.

    Sőt egy távolabbi testrészen bekövetkező változás, sérülés is befolyásolhatja a váll funkcióját. Hisz a testünkben minden mindennel összefügg. A hosszabb ideig fennálló panaszok esetén érdemes megvizsgálnunk, mi nyomja a lelkünket, azaz a vállunkat. Milyen teher van bennünk, amit nem tudunk feldolgozni?

    Degeneratív váll betegségek Olyan elváltozásokat jelölünk degeneratív folyamatként, amely a szervezetet felépítő szövetek elhasználódása miatt jön létre. A rotátor köpeny sérülés A rotátor köpeny sérülések gyakorisága a kor előrehaladtával nő, tehát a legtöbb sérülés valószínűleg az inak elhasználódásából ered.

    A sérülés ebben az esetben az izmok inas tapadásának a teljes vagy részleges szakadása, amely nem minden esetben okoz panaszt. Tünete általában fájdalom a váll külső részén, fájdalmas a rajta fekvés is, a kar fej fölé emelésekor hamar fárad, vagy az egyáltalán nem kivitelezhető. Mi az izomcsoport szerepe?

    A vállízület stabilizálásában és a mozgatásában egyaránt fontos izmokról van szó. A rotátor köpeny négy izma: m. Leggyakrabban sérül a m. Ugyanis a kar emelésekor centralizálja a felkarcsont fejét, és támogatja a delta izom munkáját.

    Kezelése lehet konzervatív vagy műtéti, mely az állapottól, az életkortól és az életkörülményektől is függ. Impingement szindróma elakadási vagy ütközési szindróma Ebben a kórképben is a rotátor köpeny érintett.

    A vállízület felett lévő tér valamilyen oknál fogva beszűkül nyáktömlő gyulladás, ín gyulladás, törés utáni állapot, rotátor köpeny sérülése , ezáltal a kar emelésekor a csont nekiütközik a supraspinatus izom inának.

    Ha ez ismétlődően történik, például fej felett végzett munkánál, sportnál, az ín megsérül, fájdalmassá válik a karemelés, a mozgás pedig beszűkül.

    Kezelése szintén lehet konzervatív vagy műtéti. Befagyott váll szindróma Ismeretlen eredetű vállfájdalom, ami később a mozgások csaknem a teljes vállízületi mozgások beszűkűléséhez vezet. Leginkább éves korban fordul elő.

    Spontán év alatt gyógyul. Kezelése konzervatív vagy műtéti. Biceps íngyulladás tendinitis A biceps izom inának a túlhasználat miatt kialakult gyulladása, sérülése, amely karemeléskor fájdalommal jár. Általában tapintásra is érzékeny a váll elülső része. Kezelése túlnyomórészt konzervatív. Amennyiben konzervatív kezelést igényel a panasz, az akut időszakaszban a pihenés, a fájdalom csillapítás és a gyulladás csökkentése a fontos.

    Emellett pedig a gyógytornász irányításával megkezdett óvatos mozgatás szükséges azért, hogy az ízületi mozgáspálya további csökkenését megakadályozzuk.

    Hogyan jelentkezhet a vállfájás?

    Vállízület váll fájdalom kezelése

    Leengedés és lazítás után ismételjük ötször. Melyeknek nem lesz idejük a pihenésre, ellazulásra, a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, befeszülnek. Ezekben az esetekben kiemelt jelentőssége a helyes stresszmenedzsment elsajátításának, illetve a gyógytornának. Kar keresztbe nyújtása Álljunk egyenesen, nyújtsuk előre az érintett kart, kissé vállmagasság alá. Sőt egy távolabbi testrészen bekövetkező változás, sérülés is befolyásolhatja a váll funkcióját.

    Kapcsolódó cikkünk

    A befagyott váll szindróma fajtái A befagyott váll szindrómát a betegség stádiuma szerint csoportosítjuk: Fagyási folyamat - a betegség kezdeti szakasza, jelentős fájdalommal jár a váll bármilyen mozgatása. Hogyan épül fel a vállízület? Biceps íngyulladás tendinitis A biceps izom inának a túlhasználat miatt kialakult gyulladása, sérülése, amely karemeléskor fájdalommal jár. Bizonyos alapbetegségekhez, pl. Hatékony-e a masszírozás befagyott váll esetében?

    Irodai munkát végzők a számítógép billentyűzetét minél lejjebb helyezzék el. Kerüljük a nehéz dolgok, hirtelen emelését. A túlterhelés ugyanúgy kerülendő, mint a fizikai inaktívitás. A gyakran használt dolgokat tartsuk kényelmesen elérhető magasságban, hogy elkerüljük a rossz mozdulatokból adódó vállfájdalmat. A vállfájdalom kialakulásának leggyakoribb okai Számos tényező és állapot eredménye lehet a vállfájdalom. A leggyakoribb oka a rotátorköpeny íngyulladása. Egy másik gyakori probléma az ütközési szindróma, amely a váll felépítéséből és az egyéni hajlamból ered.

    Néhány esetben valójában nem a vállban keresendő a fájdalom forrása, hanem a nyakban, vagy a felkarhajlító izmában. Ilyenkor kisugárzó fájdalomról van szó. Ez a fájdalom általában nem súlyosbodik a váll mozgatására. Széles azon betegségek sora, amelyek vállfájdalmat okozhatnak. Az ízületi gyulladás több formája, a porcsérülések és a rotátorköpeny részleges vagy teljes szakadása is idesorolható.

    Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul. Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is eltarthat. Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem. Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára?

    Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát. A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát.

    A gyulladás meglétének azonosítására és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR , röntgen alkalmaznak. A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában.

    Emellett igen fontos a szakemberrel irányított gyógytorna, hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz. Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt. A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület. A műtét után a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás váll artroszkópia segítségével történik, ahol minimálisan invazív módon, darab, 1 cm-es bemetszés mellett artroszkóp segítségével az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor.

    A felsőtesttel forduljunk el a kartól annyira, hogy enyhe nyújtást érezzünk a vállban. Tartsuk ezt a pozíciót 20 másodpercig. Lapockaközelítés Álljunk egyenesen, a karokat emeljük oldalra, tenyérrel felfelé. Finoman nyomjuk össze a lapockákat és tartsuk meg 5 másodpercig. Leengedés és lazítás után ismételjük ötször.

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *